Nem fogok mindent elmondani, mert akkor megbukunk – Mindennek a teteje: a kisállattartókat is megadóztatná a Tiszának készült megszorítócsomag

Már 2026 szeptemberétől életbe lépne az állatonkénti 18 ezer forintos kutya- és macskaadó a Tisza Pártnak írt megszorítócsomag szerint. Mivel a háztartások közel fele tart legalább egy állatot, a sarc öt-hat millió embert érintene, köztük egyedülállókat és magányos időseket is. A tiszás lelepleződéseket felsoroló cikksorozatunkat a Magyar Péteréknek szóló hatszáz oldalas javaslat egyik legmeghökkentőbb elemével folytatjuk.

Fotó: Hatlaczki Balázs

A Tisza Pártnak készült hatszáz oldalas megszorítócsomag egyik legbizarrabb eleméhez érkezett cikksorozatunk. A novemberben kiszivárgott javaslathalmaz nagyobb fejezeteit már részletesen taglaltuk, így korábbi írásinkban bemutattuk, miként emelnék meg a többkulcsos adóval a személyi jövedelemadót, hogyan vernék szét a nyugdíjrendszert és tennék fizetőssé az egészségbiztosítást, de szemléltettük azt is, hogy a vagyonadóval sújtanák a középvállalkozói réteget és a középosztály egy jó részét is. Bár kisebb léptékű, ám legalább ennyire elképesztő a háziállatok után kirovandó adó ötlete – most ezzel foglalkozunk.

Szépen becsomagolnák a sarcot

Lássuk a részleteket! Az új, országos kutya-macska adó alanya az állat tulajdonosa lenne, neki kellene befizetnie állatonként évi 18 ezer forintot. Magyarországon becslések szerint kétmillió kutya, emellett két és fél millió macska él, a háztartások közel fele tart legalább egyet – vagyis az intézkedés öt-hatmillió embert érintene a Világgazdaság korábbi kalkulációja szerint.

A Tiszának szóló tervezet szerzői tisztában vannak azzal, hogy az ötlet nem lenne népszerű, ezért kommunikációs stratégiát is alkottak köré. Ez nagyjából annyit takar, hogy az adót a közvéleménynek célzott közösségi hozzájárulásként kellene eladni, amiből közvetlen társadalmi előnyök származnak. Azzal érvelnének, hogy a kóbor állatok eltartása évente több milliárd forintot emészt fel állami és önkormányzati forrásokból, ehhez kellene hozzájárulniuk az állattartóknak is. A rendszer kulcseleme egy mikrocsip alapú nyilvántartás lenne, amelyet a Nébih (a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) kezelne, a bevallási és beszedési feladatokat pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látná el.

Nagy adóbevétel, nagy büntetések

A Tiszának írt javaslat több forgatókönyvvel is számol, az egyik szerint húsz-, a másik szerint tízszázalékos lehet az adóelkerülés – vagyis még az előterjesztők is elismerik, hogy az adófizetési hajlandóság korántsem lenne teljes. Ha mégis sikerülne a tervezett mértékben behajtani a közterhet, az évi 81 milliárd forintot hozna az államkasszának, ami már költségvetési szinten sem elhanyagolható tétel.

S hogy a pénz bejöjjön, szankciókat is bevezetne a Tiszának írt csomag. Aki nem jelenti be az állatát, százezer és ötszázezer forint közötti bírsággal számolhatna. Ha az állat elkóborol és a gazdája nem tesz eleget kötelezettségeinek, napi nyolcezer forintos tartásdíjat kell fizetnie, ezen felül az állatorvosi költségeket is. Aki szabálytalanul távolíttatja el a mikrocsipet, kétmilliós szankcióval szembesül. Az állatorvosokkal szemben is fenyegető hangnemet üt meg a szöveg: mulasztás esetén kétszázezer és egymillió forint közötti bírsággal, sőt tevékenységük ötéves felfüggesztésével is számolhatnának. Igaz, hogy bizonyos kedvezmények is szerepelnek az elképzelésben: az ivartalanított állatok után mentesség járhatna, a szociálisan rászoruló gazdik támogatást kaphatnának, és adókedvezmény illethetné meg azokat, akik menhelyről fogadnak be állatot. Ezek azonban kevéssé enyhítenek a teher egészén, ezért a tervezet szerzői maguk is beismerik, hogy számolni kell a társadalmi ellenállással.

Nincs más hátra, csak a tiszás önlelepleződéseket bemutató cikksorozatunk záró része. Összefoglalunk minden fontosat, amit tudni kell, így Magyar Péterék elszólásait, a párt körüli szakértők dörgölőzését és a megszorítócsomag legsúlyosabb pontjait.

(Folytatjuk)

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)