Lomnici Zoltán 1954-ben született, 2023 óta alkotmánybíró. 1979-ben végzett az ELTE jogi karán, ezután bíró lett, 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, majd 2002-től 2009-ig elnöke.
A törvény szerint hatvan napon belül kell új alkotmánybírót választania az Országgyűlésnek a távozók helyére. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, köztük az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes vagy az elnök által kijelölt tag jelen van.
Egy alkotmánybíró, Hende Csaba – korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter – már júliusban távozott a 15 tagú testületből, a 17. alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében. Ugyanis az új jogszabály kimondja, hogy alkotmánybíró csak az lehet, aki országgyűlési képviselővé is választható. Az alaptörvény módosítása azonban azt is tartalmazza, hogy parlamenti képviselő legfeljebb tizenkét évig lehet valaki, Hende Csaba pedig ezt már túllépte. A két szabály együttes hatása miatt ért véget már júliusban Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása, akinek helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta alkotmánybírónak az Országgyűlés.
A Fidesz-frakció akkor közleményében úgy fogalmazott: a Tisza Párt önkényesen fosztotta meg Hende Csabát alkotmánybírói tisztségétől. Tudatták: a Fidesz képviselőcsoportja nem vesz részt az új alkotmánybíró jelölésének és megválasztásának színjátékában.
Novemberben jár le Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves megbízatása. Czine Ágnes szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, e tisztségre két hete választotta meg a testület.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!