Lecsap Magyar Péter ökle, megalakult a Tisza-kormány ÁVH-ja

Szeptember 1-jén megkezdi működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amelyet a Tisza egyik legfontosabb választási ígéretének teljesítésére hoztak létre. Az új szervezet egyszerre kap nyomozati, vagyonvédelmi és vádképviseleti jogosítványokat, miközben vezetője az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. A hivatal hatásköre rendkívül széles, ezért a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lesz: valóban független, szakmai szuperhatóság jön-e létre, vagy egy olyan intézmény, amelynek működését óhatatlanul áthatja a politikai elszámoltatás igénye.

Fotó: Polyák Attila

Egy kézben a nyomozás, a vagyonvédelem és a vádemelés?

Az NVVH létrehozásának egyik legfontosabb indoka, hogy a közvagyont érintő visszaélések feltárásakor ne kelljen több állami szerv között „vándorolnia” az ügyeknek. 

A hivatal ugyanis a törvényben meghatározott bűncselekmények esetében nyomozati feladatokat láthat el, miközben vádképviseleti és vagyonbiztosítási eszközökkel is rendelkezik.

Ez papíron valóban jelentős változás. A magyar büntető igazságszolgáltatásban a rendőrség, a NAV, az ügyészség és más nyomozó hatóságok között eddig megoszlottak a feladatok. Az NVVH azonban kifejezetten a közvagyont érintő ügyekre létrehozott, komplex feladatkörű szervezetként jelenik meg.

A törvény alapján a hivatal hatáskörébe kerülhetnek többek között a korrupciós bűncselekmények, a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a pénzmosás, egyes csalások, valamint a közvagyon kezelésével és a közhatalom gyakorlásával összefüggő más súlyos bűncselekmények.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden közpénzzel kapcsolatos vitából automatikusan büntetőeljárás lesz.

Egy közpénzből finanszírozott beruházás túlárazása például önmagában még nem azonos a bűncselekmény bizonyítottságával. A hivatalnak ugyanúgy bizonyítania kell a büntetőjogi felelősség alapjául szolgáló tényeket, mint bármely más nyomozó hatóságnak. Az NVVH nem kapott felhatalmazást arra, hogy politikai döntéseket büntetőjogi kategóriává minősítsen.

Már a gyanú előtti szakaszban is vizsgálódhatnak

Az új hivatal egyik érzékeny pontja ugyanakkor az úgynevezett előkészítő eljárás lehet.

Ennek lényege, hogy a hatóságnak még nem kell konkrétan tudnia, hogy bűncselekmény történt.

 Elegendő lehet annak gyanúja, hogy olyan körülmények állnak fenn, amelyek alapján felmerülhet egy bűncselekmény lehetősége.

Ebben a szakaszban is alkalmazhatók bizonyos leplezett eszközök, de azoknál, amelyekhez bírói engedély szükséges, továbbra is bírósági kontroll érvényesül.

Ez különösen azért fontos, mert a hivatal által vizsgálható kör meglehetősen széles. A közvagyon fogalma ugyanis nem pusztán az állam bankszámláin található pénzt jelenti. Ide tartozhatnak állami és önkormányzati vagyonelemek, gazdasági társaságok részesedései, alapítványi vagyonelemek, illetve olyan társaságok vagyona is, amelyek felett állami vagy önkormányzati befolyás érvényesül.

Az NVVH tehát jelentős információs és ellenőrzési kapacitással rendelkezhet.

Aki nem működik együtt, akár milliárdos bírságot is kaphat

Az új rendszer egyik kevésbé látványos, de annál fontosabb eleme a közvagyonvédelmi vizsgálat.

Ennek során az NVVH különböző adatokat, dokumentumokat és információkat kérhet be, vizsgálhat szerződéseket, pénzmozgásokat, tulajdonosi viszonyokat és a közvagyon sorsát.

Az érintettek együttműködési kötelezettsége nem pusztán udvariassági kérdés. A szándékos kötelezettségszegés jelentős bírságot vonhat maga után: 

magánszemély esetében akár 500 millió forintos, gazdasági társaság esetében pedig akár ötmilliárd forintos összegről is lehet szó.

Az NVVH ugyanakkor egy ilyen vizsgálat keretében nem kap korlátlan jogosultságot. A lakásba például nem léphetnek be pusztán közvagyonvédelmi vizsgálat címén. A büntetőeljárásban alkalmazható kényszerintézkedésekre pedig külön szabályok vonatkoznak.

Bilincs lehet, de nem az NVVH elnöke dönt róla

A hivatal körüli politikai kommunikációban különösen gyakran kerül elő az őrizetbe vétel és a letartóztatás kérdése.

Az NVVH a törvényi feltételek fennállása esetén indíthat olyan büntetőeljárást, amelyben őrizetbe vételre is sor kerülhet. A letartóztatásról azonban nem az új hivatal elnöke, hanem a bíróság dönt. Vagyis az a politikai várakozás, hogy az NVVH elnöke egy személyes döntéssel „rács mögé küldhet” valakit, egyszerűen nem felel meg a büntetőeljárás szabályainak.

Éppen ezért az új hivatal valódi ereje nem a bilincsben mérhető majd, hanem abban, hogy milyen ügyeket tár fel, milyen bizonyítékokat szerez, és ezek alapján hány esetben születik jogerős bírósági döntés.

Ez már jóval nehezebb feladat, mint egy-egy látványos feljelentés vagy sajtótájékoztató.

Magyar Péter sem adhat utasítást, azt állítja, hogy nem is akar

Az NVVH függetlenségének egyik kulcskérdése az lesz, hogy a gyakorlatban hogyan működik majd a politikai hatalom és a hivatal viszonya.

A jogszabály szerint az elnök nem utasítható arra, hogy egy konkrét ügyben eljárjon vagy ne járjon el. A hivatal nem a kormány egyik minisztériumának alárendelt szerve, vezetője pedig az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. 

Ennek ellenére Unger Anna hivatalba lépése előtt egy RTL-interjúban szükségét látta hangsúlyozni, hogy nem hívogathatja őt Magyar Péter, a kormánypárti média ezt a mondatot egységesen ki is emelte, majd egyből Magyar Péter is reagált rá, állítván, hogy nem is szándékozott hívogatni az NVVH-elnököt. 

Az NVVH ugyanis működése során éppen azokkal az állami szervekkel kerülhet kapcsolatba, amelyeknek korábban feladata volt a közvagyont érintő ügyek vizsgálata.

 A rendőrség, a NAV és az ügyészség munkájával ezért szükségszerűen össze kell hangolnia a tevékenységét.

Ráadásul a hivatal vezetését olyan politikai környezetben választották meg, amelyben az intézmény létrehozását eleve az elmúlt időszak közéleti és gazdasági elszámoltatásának eszközeként kommunikálták.

Egy hivatal, amely akár cégek működésébe is beleszólhat

Az NVVH egyik legerősebb eszköze a közvagyon-felügyeleti eljárás lehet. Ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, a hivatal olyan gazdasági társaság felügyeletét is elrendelheti, amelynél közvagyont sértő bűncselekmény gyanúja merül fel, vagy amelynél szükség van az érintett vagyon megőrzésére.

Ilyenkor a hivatal egyik elnökhelyettese felügyelőként jelenhet meg a társaságnál, a cég pedig bizonyos kötelezettségeket csak az ő hozzájárulásával vállalhat.

Ennek van racionális oldala: ha valóban fennáll annak a veszélye, hogy egy gyanúba került társaságból kimentik a vagyont, akkor a hatóságnak valamilyen eszközzel meg kell tudnia akadályozni ezt. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy egy ilyen intézkedés egy működő vállalkozás gazdasági mozgásterét alapvetően befolyásolhatja.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal papíron az egyik legerősebb közvagyonvédelmi intézmény lesz Magyarországon. Széles körben vizsgálódhat, nyomozhat, a törvényi feltételek mellett kényszerintézkedésekhez is kapcsolódhat a tevékenysége, és a közvagyon megóvása érdekében olyan eszközöket is alkalmazhat, amelyek korábban nem álltak egyetlen magyar állami szerv rendelkezésére ilyen összetettségben. 

Az elnökön kívül ugyanakkor egyetlen elnökhelyettessel kezdi meg ma a működését, holott a törvény négy helyettest ír elő. 

Unger Anna még nem tudja, hová fog bemenni dolgozni ma, de 150 fős hivatal felállítását tervez, ahová rendőröket, ügyészeket is átcsábítana. 

Borítókép: Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke (Fotó: Polyák Attila)