A kormány munkahelyeket védene, az ellenzék eladósítana

Az Országgyűlés keddi ülésén, a napirend előtti felszólalások kapcsán világossá vált, hogy míg például a Demokratikus Koalíció és a baloldal eladósítaná az országot, addig a kormány a munkahelyek fenntartását igyekszik szem előtt tartani, amellyel hosszú távú megoldást kínál a gazdasági problémákra.

Budapest, 2020. prilis 6. Vlner Pl, az Igazsggyi Minisztrium parlamenti llamtitkra szavaz az Orszggyls plenris lsn 2020. prilis 6-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés kedd délelőtti ülése Szijjártó Péter felszólalása és a pártok reakciói után napirend előtti felszólalásokkal folytatódtak. A külgazdasági- és külügyminiszter legfontosabb mondatait itt tudják elolvasni.

Eladósodás vagy munka?

Tordai Bence (Párbeszéd) végtelenül gyengének nevezte Orbán Viktor válságkezelő csomagját. Szerinte nem tudni, hogy a kormány milyen arányban vállalja majd át a kieső béreket, ami más országokban 60-80 százalék. Tordai továbbá úgy fogalmazott, hogy egyszeri „könyöradomány” helyett száz százalékos béremelést kellene adni az egészségügyi dolgozóknak, illetve emelni kellene az álláskeresési támogatás összegét és határidejét.

Szijjártó Péter válaszában azt mondta:

megmaradt a régi gazdaságfilozófiai vita, az egyik felfogás szerint segélyeket kell adni, ami eladósodáshoz, majd egy külső erőnek való kiszolgáltatottsághoz vezet, a másik szerint viszont munkát kell adni, jó beruházási környezetet kell teremteni.

Az elmúlt tíz év bizonyította, hogy utóbbi vezet eredményre, ezt folytatja a miniszterelnök legutóbbi bejelentése is – mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a baloldali kormányok idején 1,8 millió adófizetővel próbálták működtetni az országot, most viszont 4 és fél millióan dolgoznak, ami sokkal jobb helyzet annál, minthogy az álláskeresési segélyt kellene növelni.

Az önkormányzatok számára rendekezésre állnak a külügy légi hídjai

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy a járvány borzasztó helyzetbe hozta az önkormányzatokat, ezért megengedhetetlen, hogy a kormány forrásokat von el tőlük. A politikus elismerte, hogy ezek nem horribilis összegek, de szerinte továbbra is szükség van rájuk.

Az LMP-s Csárdi Antal elismerte, hogy nem horribilis összegeket von el a kormány az önkormányzatoktól
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szijjártó Péter úgy reagált: a főpolgármesteri hivataltól és ellenzéki önkormányzatoktól is megkeresés érkezett feléjük maszkvásárlásra, melynek nyomán 165 ezer darabot tudtak hozatni számukra.

Bármely önkormányzatnak szüksége van hasonló segítségre, a külügy légi hídjai állnak a rendelkezésükre

– közölte a miniszter.

Hangsúlyozta: érthető, ha valaki segélyt akar a jelenlegi helyzetben, de a megoldást a munkahelyek megmentése, illetve újak teremtése jelenti.

Dömötör a DK-nak: amit csinálnak, az nettó képmutatás

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese a párthoz méltó hangnemben kezdte felszólalását. Mint mondta, Orbán Viktor hétfői mentőcsomagjának bejelentésekor ő azt látta a tévében, hogy „több öltönyös kormánytag berúgta a magyar embereket az árokba”. A képviselőnő szerint semmilyen segítséget nem nyújt az embereknek ez a csomag.

Gyurcsány Ferenc pártjának politikusa felsorolta, hogy szerinte mely társadalmi csoportok azok, akiknek „nulla forintot” biztosít ez a csomag. Többek között megemlítette a teljes munkaidőben, ám csökkentett fizetésért dolgozókat; a válság miatt elbocsájtottakat; az időseket, nyugdíjasokat; az otthonápolási díjból élőket és azon kis- és középvállalkozásokat is amelyek hitelt lesznek kénytelenek felvenni – ők még mínuszban is lesznek a képviselőnő szerint.

– Értsék meg, hogy állami beavatkozás nélkül magyarok tömegei fognak tönkre menni. Úgy tűnik, hogy önök elengedték a kezüket – mondta Vadai Ágnes, aki szerint a kormány „milliárdos barátai nem látják azt a drámát, amin ez emberek keresztülmennek”. A képviselőnő pártja húsz pontos gazdasági tervére hívta fel a figyelmet. Ebben azonnali időseknek szóló juttatást osztanának, valamint megdupláznák a családi pótlékot és rezsimoratóriumot vezetnének be.

Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a milliárdosok kapcsán emlékeztetett arra, hogy a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc az, aki több százmillió forintos osztalékot vett ki a cégeiből.

– Ő intézett a cégének kedvezményes áramot, amíg kormányon voltak

– folytatta Dömötör és rávilágított arra is: Gyurcsány Ferenc utazik be a munkahelyére egy, a tulajdonosaitól elkobzott villából.

Dömötör Csaba felsorolta a kormány legfontosabb válságkezelő intézkedéseit: a hitelekre vonatkozó törlesztési moratóriumot, a KATA-sok kedvezményeit, a kilakoltatások felfüggesztését. Emlékeztett arra is, hogy a kormány rövidített munkavégzés esetén átvállalja a bérköltségek egy részét, az intézkedés részleteit pedig hamarosan nyilvánosságra kerülnek. A nyugdíjasoknak több lépésben visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, a vállalkozásoknak pedig kedvezményes hitelt biztosítanak.

– Az átcsoportosítások a GDP 18-20 százalékát érintik – mondta az államtitkár.

Dömötör Csaba értékelte a DK javaslatcsomagját is: „önök bebetonozott körülménynek veszik a magas munkanélküliséget” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy ez egy önbeteljesítő jóslat, amivel lemondanak arról, hogy megvédjék a munkahelyeket. – Nyugdíjkiegészítést javasolnak azok, akik elvettek egy havi juttatást. Nem adtak, hanem elvettek, megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét – mondta Dömötör Csaba, majd felolvasta azon DK-s képviselők névsorát, akik a Gyurcsány-kormány idején valóban megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét, Vadai Ágnes is köztük volt. – Amit önök bemutatnak, az nettó képmutatás – fejezte be beszédét Dömötör Csaba, akinek a felszólalását Varga-Damm Andrea jobbikos képviselő hangos közbekiabálásai szakították félbe.

A szociális dolgozók helyzetének javítása

Korózs Lajos (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy bár a szociális dolgozók nélkül ma nem működne az ország, mégis siralmasan keveset keresnek. – Számíthatnak-e ők is az egyszeri ötszázezer forintos juttatásra, mint az egészségügyben dolgozók, illetve általános béremelésre – kérdezte.

Rétvári Bence válaszában köszönetet mondott a szociális dolgozóknak, majd kitért arra, hogy korábbi pótlékemelések után a kormány január elsejétől 14 százalékos béremelést hajtott végre az ágazatban. Az EMMI államtitkára emlékeztetett, hogy 2010 előtt, amikor Korózs egészségügyi államtitkár volt, nem növelték, hanem csökkentették a szociális dolgozók bérét, akárcsak az ágazatra fordított a normatívákat.

Maszkviselés közterületen

Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte a kormánypárti képviselőktől, tekintve, hogy mennyi maszk érkezik hazánkba, a kabinet tudna-e támogatni egy olyan szabályt, hogy legyen kötelező a maszkok viselése közterületen. Felvetette: a gépjárműadó elvonása az önkormányzatoktól nehéz helyzetbe hozza azokat.

– Gyöngyösön ez számilliós lyukat üt a költségvetésben – mondta Lukács, hozzátéve, hogy a településmérettel együtt ez az összeg is növekszik.

Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy hiába van látszólag sok védőfelszerelés, azt úgy kell beosztani, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű maszk álljon rendelkezésre akár hónapok múlva is, hiszen hosszú védekezésre kell berendezkedni. A maszkviselés kapcsán egyébként a WHO szakembereit idézte, akik szerint a maszkok akár károsak is lehetnek, ha valaki az arcához nyúlkál, hogy megigazíthassa az eszközt. Az önkormányzatok kapcsán rávilágított arra a tényre, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből, a legtöbb összeget a kormány biztosítja, a legnagyobb, ötven százalékos arányban pedig pártok állják a védekezés költségeit.

Az EU-ból csak bírálatok, míg Kínából védőeszközök érkeznek

Nacsa Lőrinc (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány elsőként a külügyi tárcára rótt feladatokat, amely eddig 7841 külföldön rekedt magyarral vette fel a kapcsolatot, majd hozott haza.

Nacsa Lõrinc, a KDNP képviselõje is védekezik a vírus ellen
Fotó: MTI/Kovács Tamás

– Az üzenet egyértelmű, bárhol is vannak magyarok a világban, mindenki számíthat a kormányra és Magyarországra – jelentette ki. Nacsa kitért arra is, hogy a segítségnek nincsen ideológiája, pártállása, így védőeszközöket elsősorban Kínától tudtunk beszerezni, míg az EU-tól csak a szokásos bírálatokat kaptuk.

Szijjártó Péter szerint Magyarország legnagyobb hazatérési akciója zajlik, így a legfrissebb adatok alapján már 7995, önhibáján kívül külföldön rekedt magyart hoztak haza. Eközben az EU csak március 31-én jelezte, hogy a hazahozatalhoz pénzügyi segítséget nyújtanak

– jegyezte meg. Szijjártó kitért arra, hogy az emberek egészségén túl a gazdaság működőképességének a megőrzése a legfontosabb feladat, ezért a teherforgalom számára mind a hét szomszédos országunkkal fenntartunk határátkelőt. Közölte azt is, hogy Magyarország egy komplett gépsort vett Kínától, ami havi 2.8 millió orvosi maszk legyártására lesz képes.

Elérhető cél a gazdaság újraindítása

Bánki Erik (Fidesz) emlékeztetett, hogy a járvány gazdasági hatásai kapcsán a nálunk jóval nagyobb gazdasági erőt képvsielő országok is óriási bajban vannak. – Köszönöm a kormány gyors gazdaságvédelmi döntéseit – mondta a képviselő, felidézve, hogy a kormány az egészségügyi védekezést is igen hamar megkezdte. Bánki kiemelte, hogy a kormány minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programját tette le az asztalra, amely megteremteni a gazdaság újraindításának feltételeit. Ennek részleteit felidézve elmondta, hogy a kormány prioritása a munkahelyek megőrzése, valamint a család- és nyugdíjas-védelem. A vállalkozások garanciális hitelhez juthatnak majd.

– A kormány saját magán kezdte a takarékosságot, elvon és átcsoportosít 1345 milliárdot a minisztériumoktól, és 663 milliárd forint jut a járvány elleni védekezésre a közös teherviselés által: ehhez hozzájárulnak a bankok, a multik, az önkormányzatok és a pártok is. A példaszerű összefogással újraindítható a gazdaság

– vonta le a következtetéseket a képviselő.

A kormányzati támogatásokkal újraindítható lesz a gazdaság – mondta a Parlamentben Szijjártó Péter
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Szijjártó Péter válaszában kiemelte, az új vállalati beruházásokra komoly támogatásokat ad a kormány, amelyet a lazább EU-s szabályok is lehetővé tesznek, valamint az is fontos, hogy a világpiacon komoly versenyképességre szert tett magyar vállalatok szerepét megőrizzük. A miniszter elmondta, hogy az Eximbank 400 milliárdos kedvezményes hitelkeretet biztosít a kis- és középvállalkozásoknak, valamint külön garanciaprogramot indítanak 50 milliárdért, mivel a válság idején a bankok a hitelezéshez további garanciákat szoktak kérni.

Az exportáló vállalatok számára elindítanak egy biztosítási programot, amely a nemfizetésből adódó gondokat orvosolhatja majd.