A nemzetállamoké az igazi hatalom

A válság rávilágított arra, hogy az igazi hatalmat továbbra is a nemzetállamok tartják a kezükben – nyilatkozta lapunknak Igor Janke, az Orbán Viktorról írt életrajzi könyv, a Hajra, magyarok! szerzője. A lengyel politikai elemző szerint a járvány rávilágított arra, hogy az államok mennyire egymásra vannak utalva ebben a globalizált világban.

Igor Janke lengyel író. Fotó: Éberling András

– Ezek szerint nem számít drasztikus változásokra az EU-n belüli együttműködést tekintve?

– Alapvetően nem, de óvatosnak kell lennünk, mert a járvány következtében új fenyegetéssel szembesülünk. Egyes felmérések szerint megerősödött az euroszkepticizmus Olaszországban, az emberek 70 százaléka támogatná országuk kilépését az EU-ból. Az olaszok azt sérelmezhették, hogy a németek és a franciák nem küldtek azonnal védőmaszkokat. Ez a felmérés azonban nyilvánvalóan a jelenlegi közhangulatot tükrözi.

– A járvány idején erős felhatalmazást kapott a legtöbb európai kormány a válság kezelésére. Egyes elemzők szerint emiatt önkényuralmi rendszerek kialakulása veszélyezteti Európát. Különösen Magyarországot érte rengeteg bírálat. Ön is lát ilyen veszélyt?

– Egy olyan időszakban, amelyben gyakorlatilag háborús állapotok uralkodnak, különleges eszközökhöz kell nyúlnunk. Háború idején vezetésre, nem tanácskozásra van szükség. Kénytelenek vagyunk megbízni a hatóságokban, hogy nyugodtan végezhessék a munkájukat. Másrészt demokratikus országban akarunk élni, ezért minden hatalmat ellenőrizni kell, a demokráciának fenn kell maradnia. Nem szeretném az egyes országok e tekintetben hozott intézkedéseit értékelni, az a saját szuverén döntésük.

– A lengyel kormány a válság ellenére meg kívánja tartani a május 10-ére kiírt elnökválasztást, mégpedig levélben történő szavazással, hogy senkinek se kelljen elhagynia otthonát. Az ellenzék a választások elhalasztását sürgeti. Mit gondol erről?

– Szerintem el fogják halasztani a választásokat, mert nehéz lesz megszervezni. Jobban is tennék, mert az emberek most nem a kampánnyal vannak elfoglalva. Mindenki az emberi életekre gondol, a munkahelyek elvesztése és a gazdaság meggyengülése miatt aggódik. Ráadásul kampányolni is lehetetlenség ilyen környezetben, a részvétel nyilvánvalóan nagyon alacsony lenne. Van most stabil kormányunk, hagyni kellene őket dolgozni, nem a választásokkal foglalkozni. Mindenesetre abszurdnak tartom a nemzetközi szervezetek figyelmeztetését, hogy a választások megtartása fenyegeti a demokráciát Lengyelországban. Ez a kormány tehet bármit, a végső megállapítás mindig az, hogy a demokráciát fenyegeti.

„A szolidaritás egy túlmisztifikált fogalom”
Fotó: Éberling András

– Elégedett azzal, ahogyan Lengyelország a válságot eddig kezelte?

– Alapvetően igen. Az a nagy szerencsénk, hogy az elmúlt négy év legjobb egészségügyi miniszterével van dolgunk Łukasz Szumowski személyében. Nagyon jól végzi a munkáját, ő most Lengyelország legnépszerűbb politikusa. Nem politizál, hanem teljes mértékben a feladatára koncentrál. Ez nem azt jelenti, hogy tökéletes az egészségügyi rendszerünk. Vannak problémák, de talán a mostani válság nyomán végre elszánják magukat a politikusok, hogy komoly összegeket fektessenek és megreformálják az állami egészségügyi rendszert. A lengyel kormány egyébként az elsők között vezetett be szigorú korlátozásokat, szerintem ez nagyon jó és népszerű döntés volt. Az emberek többsége elfogadja ezeket és fegyelmezetten viselkedik.

Varsói követelés

A tíz éve az oroszországi Szmolenszknél lezuhant lengyel elnöki repülőgép roncsának azonnali visszaadását követelte tegnap ismét Lengyelország Oroszországtól a varsói orosz nagykövetségnek továbbított diplomáciai jegyzékben – közölte a lengyel külügyi tárca. – A nemzetközi jog semmilyen szabálya nem ad Oroszországnak alapot arra, hogy visszatartsa a lengyel tulajdont képező géproncsot – hangsúlyozza a minisztérium a Twitter honlapján olvasható bejegyzésben. Az oroszországi Szmolenszk közelében 2010. április 10-én lezuhant lengyel elnöki repülőgép a Lech Kaczyński, akkori elnök vezette magas rangú küldöttséget szállította a katyńi vérengzés 70. évfordulója alkalmából rendezett gyászünnepségre. A szerencsétlenséget a fedélzeten lévő 96 ember közül senki sem élte túl. Varsó a tragédia óta többször is felszólította Moszkvát a repülőgép roncsainak visszaszolgáltatására, Oroszország azonban ezt mindeddig nem tette meg, hivatkozva az ügyben máig nem lezárt orosz ügyészségi eljárásra. Tavaly azonban két alkalommal Moszkva lehetővé tette, hogy a roncsot a helyszínen, orosz szakértők jelenlétében megvizsgálják a lengyel ügyészség képviselői. A légikatasztrófa okai máig tisztázatlanok, a 2011-ben közzétett jelentésekben az orosz és a lengyel nyomozóhatóságok eltérő részeredményekre jutottak, bár egyaránt lényegében emberi hibákra vezették vissza a történteket. (MTI)