A nemzeti kisebbségek ügye nem belügy

Egységes európai szabályozásra van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek érdekében – mondta el Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízott július 10-i budapesti sajtótájékoztatón.

„Sajnálatos tény, hogy a mai szabályozás értelmében az őshonos nemzeti kisebbségek ügyével az Európai Unió (EU) nem foglalkozik, a kisebbségek ügyének kérdését nemzeti hatáskörbe utalja” – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott. Emlékeztetett az elmúlt években történt, a magyar ajkú kisebbségeket érintő jogsérelmekre, például az ukrán nyelvtörvényre és oktatási szabályozásra, vagy a romániai restitúciós kérdésekre. Azt mondta, a kérdésben meg kell haladni a nemzeti hatáskört, és az uniónak el kellene fogadnia azokat az alapelveket, amelyek mentén a tagországok megalkotják saját szabályozásukat. Ezek az alapelvek nemcsak magyar érdekeket, hanem valamennyi nemzeti kisebbség érdekét szolgálnák azért, hogy az emberek a szülőföldjükön boldogulhassanak és megőrizhessék identitásukat.

A javasolt alapelvekről kiadvány is készült, amely irányadó lehet más országok számára is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztossal, Kalmár Ferenccel együtt jegyzett kiadvány kötelező normatívákat ajánl, amely lehetővé teszi az egységes nemzeti kisebbségi politikai szabályozás alapelveit. A miniszterelnöki megbízott szerint a kiadványban megfogalmazott tézisek az egyes nemzetek sajátosságait figyelembe véve keretszabályt jelenthetnek.

A kiadvány társzerzője, Kalmár Ferenc szerint nagyon fontos, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek szabályozását válasszák el a bevándorló kisebbségek kérdésétől. A miniszteri biztos elmondta, Európa lakosságának tíz százaléka nemzeti kisebbségként él, ez a szám körülbelül Spanyolország lélekszámához mérhető. Tapasztalataik szerint a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseket bilaterális szinten „nem igazán lehet megoldani”, ezért szükséges egy európai kötelező érvényű szabályozás.

A nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az EU-ban című kiadvány angol, francia és magyar nyelven jelent meg. A kötetben a többi mellett olvasható, hogy a javasolt alapelvek, axiómák elfogadtatása egy „új Pax Európa” megteremtésének alapfeltétele. Lehetőséget biztosít, hogy Európa – az alapértékei megőrzése mellett – újradefiniálja magát a globális világban. Az erre a megállapodásra épülő, kötelező erővel rendelkező jogi szabályozás hozhatja meg a nemzetek, nemzetrészek, nemzetiségek közti valódi egyenlőséget Európában – írták a kiadvány előszavában a szerzők.

A kiadványban öt alapelvet fogalmaztak meg. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. Az állampolgárság elválhat a nemzeti identitástól. A nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog maradéktalan biztosítása. Az identitás védelmének megvalósításához mind az egyéni mind a kollektív jogok biztosítása szükséges. Egy állam területén élő nemzetei kisebbségek államalkotó tényezői az adott államnak.