Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Tervezett és spontán folyamatok a demokratikus átmenet idején volt a címe annak az online konferenciának, amelyet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tartott november 26-án.
Az eseményt Fricz Tamás nyitotta meg, majd a rendszerváltás politikai folyamatai kerültek górcső alá: Simon János a közvélemény alakulásáról számolt be, a témát több nézőpontból is megvilágítva. Kiemelte: a közép-európai rendszerváltozások feltétele volt, hogy az országok szuverenitása helyreálljon. Ehhez pedig a Szovjetunió összeomlása kellett. A politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a történészek és a politológusok szorosabb együttműködésére lenne szükség, mert még feltáratlanok azok a hálózatszerűen működő érdekcsoportok, amelyek a rendszerváltás folyamatait is befolyásolták. Simon előadása végén konkrétan úgy fogalmazott: „A történészek nagyon alapos munkát végeztek az elmúlt évtizedben, a politológusok viszont még adósak a hálózatok leírásával, az érdekcsoportok feltárásával.”
Fritz Tamás arról adott elő, kik irányították a magyar rendszerváltást. Az előző előadáshoz kapcsolódva megnyitotta azt a kérdést is, hogy mennyire volt spontán a rendszerváltás folyamata. Kitért arra is, miként befolyásolták a nyugati politikai erők a rendszerváltás után felálló demokratikus kormányokat, és miként sodorták el a globális pénzügyi erők a morális segítségnyújtás koncepcióját. A politológus szerint ennek a befolyásnak az eredménye többek között az Antall–Tölgyessy-paktum, de például a Nemzeti Kerekasztal is a hatalmukat átmentő kommunisták nyomására jött létre.
Ifj. Lomnici Zoltán előadása az alkotmányos változásokról szólt, illetve a 2011-es húsvéti alkotmánnyal is meghúzta a párhuzamokat. Az alkotmányjogász rávilágított: Antall József elvei az Alaptörvényben is visszaköszönnek, illetve kiemelte, hogy az 1989-es alkotmányt még az MSZMP KB fogadta el, így alkotmányosan a rendszerváltás csak 2012-ben, az Alaptörvény hatálybalépésével valósult meg.
Kiszelly Zoltán az alulról szerveződő mozgalmakat mutatta be. Alaphipotézise szerint azok a pártok voltak sikeresek az első szabad választásokon, amelyek a legjobban be tudták csatornázni a társadalmi szervezeteken keresztül artikulálódó közhangulatot. A politológus bemutatta, miként vált el végül egymástól a politikai és a civil szféra.
A második szekció elnökeként Halmy Kund a művészeti szféra változásairól számolt be. Kiemelte: érdekesen megváltozott a játszott darabok stílusa a rendszerváltás környékén.
Zsebők Csaba azt ecsetelte, hogy 1950 és 1990 között miként oktatták a marxizmus–leninizmust az egyetemeken, főiskolákon. Beszámolt az agitprop bizottságok működéséről, illetve arról, hogy az egyetemek kommunista vezetői miként panaszkodtak arról, hogy az ideológiai oktatás nem hatékony.
Csatári Bence az Országos Rendezői Irodát (ORI) mutatta be, amely a rendszerváltás előtt a koncertek szervezését irányította és felügyelte. A hírhedt ORI-t 1991-ben felszámolták, a zenei élet azonban csak sokkal később állt helyre a kommunista elnyomás után.
Máthé Áron azt boncolgatta, hogy milyen volt a nemzetkép a Kádár-rendszerben. A történész részletesen elemezte az 1956-os szabadságharcot mint nemzetformáló eseménysort, illetve az azt értelmező szovjet és moszkovita megnyilvánulásokat. Bemutatta, hogyan címkéztek mindent fasisztának, ami magyar volt. Tanulságos idézeteket olvasott fel, amelyek híven illusztrálták, hogyan álltak a nacionalizmushoz a kommunista szovjet és moszkovita vezetők.
Orosz Tímea a médiarendszerről tartotta előadását, a lengyel Łukasz Kamiński angol nyelvű előadásában pedig azt boncolgatta, hogy mennyire volt váratlan a rendszerváltás a kelet-közép-európai társadalmak számára. Bodó Barna a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyrendszerről és annak változásairól értekezett. Kávássy János pedig a rendszerváltozások globális erőtérben elfoglalt helyét mutatta be, kitérve a világ vezető hatalmainak reakcióira.
A médiának és az internetnek nagy szerepe van abban, hogy a pápa és az egyház közelebb kerülhessen az emberekhez.
Világcégek is csatlakoztak a HUN-REN AI Symposiumhoz.
Nyolc embernek vették el az életét a móri vérengzők.
Egy Gyurcsány-mentes Dobrev Klárának nagyobb esélye van arra, hogy meg tudjon szólítani egy 10-12 százalékot kitevő ellenzéki választói tömböt.
Óriási fordulat jön a hétvégén az időjárásban
Ez gyors volt! Máris kiderült mi áll Gyurcsány Ferenc lemondása mögött
Kitálalt társa a Házasság első látásra Maricájáról, ezért tűnt el a reality sztárja?
Ultimátumot küldött az Európai Bizottság: két hónapot kapott Magyarország és Ausztria
Ez a csillagjegy ma pénzügyekben is szerencsés hírt kaphat
Nógrádi György elmondta, kitől retteg a brüsszeli elit
A brüsszeli vezetők felrobbannak ettől a videótól
A Manchester United hazai pályán négy gólt szerzett és könnyedén jutott be az El-döntőbe
Zelenszkijnek vége, kemény üzenetet kapott az ukrán vezető
Horn Gábor szavai a szakadékba lökhetik Magyar Pétert
Kicsoda Robert Prevost, azaz XIV. Leó pápa?
Korlátozzák a mobilszolgáltatásokat a fővárosban
A médiának és az internetnek nagy szerepe van abban, hogy a pápa és az egyház közelebb kerülhessen az emberekhez.
Világcégek is csatlakoztak a HUN-REN AI Symposiumhoz.
Nyolc embernek vették el az életét a móri vérengzők.
Egy Gyurcsány-mentes Dobrev Klárának nagyobb esélye van arra, hogy meg tudjon szólítani egy 10-12 százalékot kitevő ellenzéki választói tömböt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A médiának és az internetnek nagy szerepe van abban, hogy a pápa és az egyház közelebb kerülhessen az emberekhez.
Világcégek is csatlakoztak a HUN-REN AI Symposiumhoz.
Nyolc embernek vették el az életét a móri vérengzők.
Egy Gyurcsány-mentes Dobrev Klárának nagyobb esélye van arra, hogy meg tudjon szólítani egy 10-12 százalékot kitevő ellenzéki választói tömböt.
A budapesti Fidesz frakcióvezetője elárulta azt is, hogy a jogi egyetemen megszenvedett a latinnal.
A miniszterelnök ismertette, hogy mire készülnek 2026-ban.
A miniszterelnök két okból is követni szokta a vatikáni folyamatokat.
A Tottenham győzelmét a nyilatkozat is segítette, a visszavágó után pedig a bírózás sem maradhatott el.
Mi történik Brüsszelben, amikor – szinte – senki sem figyel?
Világcégek is csatlakoztak a HUN-REN AI Symposiumhoz.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
