Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Tervezett és spontán folyamatok a demokratikus átmenet idején volt a címe annak az online konferenciának, amelyet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) tartott november 26-án.
Az eseményt Fricz Tamás nyitotta meg, majd a rendszerváltás politikai folyamatai kerültek górcső alá: Simon János a közvélemény alakulásáról számolt be, a témát több nézőpontból is megvilágítva. Kiemelte: a közép-európai rendszerváltozások feltétele volt, hogy az országok szuverenitása helyreálljon. Ehhez pedig a Szovjetunió összeomlása kellett. A politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a történészek és a politológusok szorosabb együttműködésére lenne szükség, mert még feltáratlanok azok a hálózatszerűen működő érdekcsoportok, amelyek a rendszerváltás folyamatait is befolyásolták. Simon előadása végén konkrétan úgy fogalmazott: „A történészek nagyon alapos munkát végeztek az elmúlt évtizedben, a politológusok viszont még adósak a hálózatok leírásával, az érdekcsoportok feltárásával.”
Fritz Tamás arról adott elő, kik irányították a magyar rendszerváltást. Az előző előadáshoz kapcsolódva megnyitotta azt a kérdést is, hogy mennyire volt spontán a rendszerváltás folyamata. Kitért arra is, miként befolyásolták a nyugati politikai erők a rendszerváltás után felálló demokratikus kormányokat, és miként sodorták el a globális pénzügyi erők a morális segítségnyújtás koncepcióját. A politológus szerint ennek a befolyásnak az eredménye többek között az Antall–Tölgyessy-paktum, de például a Nemzeti Kerekasztal is a hatalmukat átmentő kommunisták nyomására jött létre.
Ifj. Lomnici Zoltán előadása az alkotmányos változásokról szólt, illetve a 2011-es húsvéti alkotmánnyal is meghúzta a párhuzamokat. Az alkotmányjogász rávilágított: Antall József elvei az Alaptörvényben is visszaköszönnek, illetve kiemelte, hogy az 1989-es alkotmányt még az MSZMP KB fogadta el, így alkotmányosan a rendszerváltás csak 2012-ben, az Alaptörvény hatálybalépésével valósult meg.
Kiszelly Zoltán az alulról szerveződő mozgalmakat mutatta be. Alaphipotézise szerint azok a pártok voltak sikeresek az első szabad választásokon, amelyek a legjobban be tudták csatornázni a társadalmi szervezeteken keresztül artikulálódó közhangulatot. A politológus bemutatta, miként vált el végül egymástól a politikai és a civil szféra.
A második szekció elnökeként Halmy Kund a művészeti szféra változásairól számolt be. Kiemelte: érdekesen megváltozott a játszott darabok stílusa a rendszerváltás környékén.
Zsebők Csaba azt ecsetelte, hogy 1950 és 1990 között miként oktatták a marxizmus–leninizmust az egyetemeken, főiskolákon. Beszámolt az agitprop bizottságok működéséről, illetve arról, hogy az egyetemek kommunista vezetői miként panaszkodtak arról, hogy az ideológiai oktatás nem hatékony.
Csatári Bence az Országos Rendezői Irodát (ORI) mutatta be, amely a rendszerváltás előtt a koncertek szervezését irányította és felügyelte. A hírhedt ORI-t 1991-ben felszámolták, a zenei élet azonban csak sokkal később állt helyre a kommunista elnyomás után.
Máthé Áron azt boncolgatta, hogy milyen volt a nemzetkép a Kádár-rendszerben. A történész részletesen elemezte az 1956-os szabadságharcot mint nemzetformáló eseménysort, illetve az azt értelmező szovjet és moszkovita megnyilvánulásokat. Bemutatta, hogyan címkéztek mindent fasisztának, ami magyar volt. Tanulságos idézeteket olvasott fel, amelyek híven illusztrálták, hogyan álltak a nacionalizmushoz a kommunista szovjet és moszkovita vezetők.
Orosz Tímea a médiarendszerről tartotta előadását, a lengyel Łukasz Kamiński angol nyelvű előadásában pedig azt boncolgatta, hogy mennyire volt váratlan a rendszerváltás a kelet-közép-európai társadalmak számára. Bodó Barna a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyrendszerről és annak változásairól értekezett. Kávássy János pedig a rendszerváltozások globális erőtérben elfoglalt helyét mutatta be, kitérve a világ vezető hatalmainak reakcióira.
Rengetegen vannak, és tojás is van elég, hiába riogatott Magyar Péter.
Szigorúbb szabályozás lép az idei évtől érvénybe Magyarországon, amely a lakók nyugalmának megóvására irányul.
Kollár Kingát azért nem váltja le Brüsszel, mert nagyon kevés ilyen embert találnak.
Mintegy 50 kilométert utazott a vírus, és ebben a Gulyás Márton vezette Partizánnak, valamint a Tisza agrárpolitikai szakértőjének is lehet felelőssége.
Hidvéghi Balázs: Magyar Péter nagypénteken sem bírja abbahagyni a hazudozást
Marozsán bravúrján ámul a teniszvilág, az olimpiai bajnoktól sem riad vissza
Most érkezett: Teljes szélességében lezárták a magyar főutat, nagy baj történt
„Emberfeletti dolgokat csinál még negyvenöt évesen is” – a Fradinál tudják, rá nem lehet készülni
Eszméletlen, mennyit változtak a Született feleségek sztárjai: így néznek ki ma — GALÉRIA
Oroszország lépett, Lengyelországban felszálltak a NATO vadászgépek
Magyar Péter a Tisza Párt győzelme esetén börtönbe fog kerülni
Magyar játékos is van a Bajnokok Ligája-idény legjobbjai között
Húsvét előtt
Robert C. Castel: Diplomácia orosz módra
A Liverpool már vasárnap bajnok lehet, de mi lesz Szoboszlaival?
A román sport magyar legendája: „A mocskos, aljas dolgokat volt nehéz kibírni”
Rengetegen vannak, és tojás is van elég, hiába riogatott Magyar Péter.
Szigorúbb szabályozás lép az idei évtől érvénybe Magyarországon, amely a lakók nyugalmának megóvására irányul.
Kollár Kingát azért nem váltja le Brüsszel, mert nagyon kevés ilyen embert találnak.
Mintegy 50 kilométert utazott a vírus, és ebben a Gulyás Márton vezette Partizánnak, valamint a Tisza agrárpolitikai szakértőjének is lehet felelőssége.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Rengetegen vannak, és tojás is van elég, hiába riogatott Magyar Péter.
Szigorúbb szabályozás lép az idei évtől érvénybe Magyarországon, amely a lakók nyugalmának megóvására irányul.
Kollár Kingát azért nem váltja le Brüsszel, mert nagyon kevés ilyen embert találnak.
Mintegy 50 kilométert utazott a vírus, és ebben a Gulyás Márton vezette Partizánnak, valamint a Tisza agrárpolitikai szakértőjének is lehet felelőssége.
A húsvét a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
A kormányfő szerint az amerikai kormánnyal már folynak a tárgyalások, amelyeknek akár már fél év múlva lehetnek kézzelfogható eredményei.
Deák Dániel szerint a tiszás rajongotáborrá vált balliberális nyilvánosság egyszerűen nem talál fogást a miniszterelnök csütörtöki interjúján.
Central Europeans know how to replace the political elite.
Sunny Bunny néven LMBTQ filmfesztivál kezdődött Kijevben.
A magyar középpályás nem figyel az Arsenalra, és megemlítette a csapat fájó kudarcait is.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
