A kutatás ötletadója az Országos Onkológiai Intézet (OOI) korábbi főigazgatójaként Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere volt, aki közösen szerkesztette a kötetet Szentirmay Zoltán patológussal, az OOI Daganatpatológiai Centrum korábbi vezetőjével.
A kötet bemutatóján Kásler Miklós kiemelte: a 2012 és 2017 között lezajlott genetikai kutatás meghatározta az Árpád-házi genotípust, amelynek birtokában lehetővé vált a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika területén feltárt, most a Mátyás-templomban őrzött maradványok egyedi, személy szerinti azonosítása.
A genetikai kutatás eredményei megerősítették, hogy valóban III. Béla és felesége, Antiochiai Anna maradványai nyugszanak a Mátyás-templom nekik tulajdonított márvány síremlékében. Emellett valószínűsíthetően sikerült beazonosítani II. (Vak) Béla csontvázát is a Mátyás-templom altemplomi szarkofágjában eltemetett maradványok között. A kutatás eredményeiről a nívós Archaeological and Anthropological Sciences folyóiratban számoltak be 2018-ban.
Kásler Miklós elmondta: mostanra nincs akadálya a székesfehérvári királyi bazilikából származó összes maradvány azonosításának. „Ez csak mennyiségi kérdés, biztosan mondhatom” – fűzte hozzá. A miniszter szerint az Árpád-házi csontvázak azonosítása után rekonstruálni lehetne az egykori székesfehérvári királyi bazilikát, és ismét eltemetni „nagy királyaink maradványait, ott, ahol ők nyugodni akartak”.
Kiemelte: lenyűgöző az Árpád-házi uralkodók teljesítménye, akik három korabeli nagyhatalom – a Német-római Birodalom, a bizánci császárság és a Kijevi Rusz – között egy középhatalmat hoztak létre, amelyet nem lehetett sem ideológiailag, sem politikailag megosztani.
A Méry Ratio Kiadó gondozásában megjelent, mintegy 250 oldalas kötet bemutatja a kutatás folyamatát, valamint a történeti-régészeti kontextust is. Az egyes fejezetek végén közérthető összefoglalók olvashatóak a genetikai kutatás egyes szakaszairól, a könyv végén pedig egy angol nyelvű összefoglaló is szerepel.
