Enyhítheti a pedagógushiányt a szeptembertől felálló iskolaőrség

Az óvodák felében és az általános iskolák hetven százalékában van valamilyen mértékű pedagógushiány a köznevelési szakértők felmérése szerint. Azt mondják, az iskolai konfliktusok okozta stressz sokszor a bérhelyzetnél is nagyobb visszatartó erő a leendő tanárok számára, a kormányzati erőfeszítések azonban meghozhatják a fiatalok kedvét a tanári hivatáshoz és csökkenthetik a pályaelhagyást is. A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: a kormány idén kivételesen könnyítse meg a felsőoktatásba felvételiző tanárjelöltek helyzetét.

Manapság a természettudományokat oktató szakemberek a legkeresettebbek Forrás: Havran Zoltán

Még mindig kiegyenlített a pedagógusok létszáma, de tavalyhoz képest ismét egy kicsivel kevesebben lettek a tanárok. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint tavaly 151 ezren, idén februárban pedig 149 ezren dolgoztak főállású pedagógusként a köznevelésben, ami durván tízszázalékos csökkenést jelent a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest. Ez idő alatt egyébként a diákok összlétszáma jóval nagyobb mértékben, húsz százalékkal csökkent. Tavaly kilencezer főt vettek fel pedagógusképzésre, idén pedig több mint 11 ezren jelentkeztek. Hogy közülük hányan iratkozhatnak be, az heteken belül kiderül.

Standardhoz kötött fizetés

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy ebben az évben a szokásosnál is kevesebben felvételiztek pedagógusképzésre, ami aggasztó, mivel öt éven belül rengetegen fogják elérni a nyugdíjkorhatárt. – Úgy látjuk, hogy a következő egy-két évben még kezelhető marad a helyzet, de utána jön egy olyan időszak, amikor évente öt-hatezren fognak nyugdíjba vonulni. Ezzel szemben a gyakornoki vizsgát tevő, vagyis tényegesen munkába álló fiatalok éves létszáma háromezer alatt marad. Ez mindenképp nyugtalanító, és valamit mielőbb tenni kell a helyzet kezelése érdekében – fogalmazott az elnök. Mint mondta, az NPK szerint átmenetileg megoldást jelentene, ha az idei rendkívüli évben a kormány kivételesen könnyítene a felvételizők dolgán. – Felmerült az elnökségben olyan javaslat, hogy a pótfelvételin most kivételesen államilag támogatott férőhelyeket is hirdessenek a pedagógus szakokon, illetve az emelt szintű érettségit most rendhagyó módon ne követeljék meg a leendő pedagógushallgatóktól. Ez azonban csak tűzoltás, hosszú távon mindenképp az segítene, ha a bér és az életpálya még vonzóbb lenne, illetve ha a fizetéseket valamilyen standardhoz – például a garantált bérminimumhoz – kötnék, így azok követni tudnák a gazdasági növekedést – húzta alá Horváth Péter.

Fokozott stressz

A tanárhiányról készített már felmérést a Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete (Köszoe) is, legutóbb két tanévvel ezelőtt. Jurecz Emil, a szervezet főtitkára arról számolt be lapunknak, hogy a kutatás szerint országosan az óvodák felében és az általános iskolák hetven százalékában van valamekkora tanárhiány, azaz minimum 1-2 betöltetlen állás. – A természettudományok mellett most már a készségtárgyak oktatására is egyre nehezebb pedagógust találni. Problémát jelent a korábban lehetővé tett egyszakos képzés elterjedése, mert egy szakkal nem tudnak a kollégák teljes állásban elhelyezkedni. De az okok között említeném a fokozott stresszt is, amivel a pedagógusoknak nap mint nap meg kell küzdeniük. A korábbi átgondolatlan integráció miatt túl sok beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermek került a normál tantervű osztályokba, akik bizony megnehezítik az órai munkát. Sokszor igen nehéz együttműködni egyes szülőkkel, az iskolai agresszió bizonyos intézményekben olyan mértéket ölt, hogy nagyobb visszatartó erő a pedagógusnak készülő fiatalok számára, mint az alacsony fizetés. Az iskolaőrség munkába állítását ezért én a magam részéről üdvözlöm, nagy szükség van rá. Még akkor is, ha ez valójában csak tüneti kezelés, hisz a legfőbb cél a megelőzés lenne – hangsúlyozta lapunknak a szakértő.

Manapság a természettudományokat oktató szakemberek a legkeresettebbek
Fotó: Havran Zoltán

Alkalmassági vizsga

– Tanárhiány elsősorban matematika, fizika, biológia, informatika, kémia szakokon, illetve a szakképzésben a mérnöktanárok körében jellemző, mivel ezeken a területeken a versenyszféra – jóval magasabb béreket ajánlva – elszívja a munkaerőt. Pedig a tanári fizetések már így is nagymértékben emelkedtek: a 2010 előtti viszonyokhoz képest hetven százalékkal keresnek ma többet a pedagógusok – ezt már Kozák András köznevelési szakértő, megbízott egyetemi oktató mondta lapunknak, aki szerint a létszámgondokat tovább mélyíti, hogy a pedagógusok előszeretettel veszik igénybe a negyven év munkaviszony után kérhető kedvezményes nyugdíjazást.

Rámutatott ugyanakkor, hogy az életpályamodell bevezetése hozott egy nem túl látványos, de azért észrevehető ugrást a pályára visszatérők arányában, ezenkívül a Klebelsberg képzési ösztöndíj is vonzerőt jelent, sőt az is, hogy az ötéves osztatlan képzésben tanuló hallgatók egyéves szakmai gyakorlata már része az előmeneteli rendszernek. – Az aktuális hiány enyhítéséhez segítséget jelent, hogy az óraadók heti tíz helyett már 14 foglalkozást tarthatnak, illetve hogy lehetőség nyílt a nyugdíjas szövetkezeti tagok visszafoglalkoztatására is. Fontos továbbá, hogy a természettudományok esetében az új Nemzeti alaptanterv megengedi a tantárgyak integrált, komplex oktatását, így nem kell külön tanár minden tárgyhoz – tette hozzá a szakértő. Kozák András szerint a pályaelhagyást csökkentené, ha a tanárjelöltek pszichológiai alkalmassági vizsgája megfelelően kiszűrné azokat, akik nem erre a pályára valók, így az érintettek időben ráébredhetnek, ha ez a hivatás hosszú távon esetleg nem nekik való.