Januárban kezdi meg munkáját a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) nevű szervezet, amelyet a tudományos kutatások finanszírozásának átalakítása miatt hívott életre a kormány. A tanács felállításáról még júliusban határozott az Országgyűlés, amikor a kutatási intézményrendszer reformjáról, többek közt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) létrehozásáról is döntöttek.
Az NTT-ről eddig mindössze annyit lehetett tudni, hogy tagjait a hazai állami, gazdasági és tudományos szféra meghatározó szereplői közül választják ki, minden területről három-három főt. Mostanra viszont kiderült, kik is azok a prominens személyek, akik helyet kapnak a tanácsban, melynek elnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lesz. Lapunk birtokába kerültek a november 11-i keltezésű, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett felkérő levelek.
Palkovics László elnök mellett Varga Mihály is tagja a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak
Fotó: MTI Fotó: Mohai Balázs
A kormányfő ezekben arról tájékoztatja az érintetteket, hogy a januártól felálló NTT olyan testület lesz, amely szakmailag felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) alapjának működését. Mindemellett ez a testület lesz hivatott támogatni és felügyelni a kormány kutatás-fejlesztési, illetve innovációs tevékenységét.
Orbán Viktor a tizenegy fős NTT társelnökének Günther Hermann Oettingert, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosát kérte fel. A tagok között pedig tudós professzorokat, cégvezetőket és egy minisztert is találunk.
A tanács munkájában részvételre kérték Pakucs Jánost, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnökét, Varga Mihály pénzügyminisztert, valamint Birkner Zoltánt, az NKFIH elnökét.
A tudományos szférát Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Krausz Ferenc fizikus, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója és Závodszky Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézetének professzora fogja képviselni. A vállalati szektorból pedig Jakab Rolandot, az Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, Orbán Gábort, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatóját, illetve Világi Oszkárt, a Mol csoportszintű innovatív üzletágak és szolgáltatások ügyvezető igazgatóját választották ki a feladatra.
Levelében a kormányfő kiemelte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer megújításának legfőbb célja, hogy megteremtse a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeit, mindezzel pedig növelje Magyarország versenyképességét.
Az átalakítás részleteit rögzítő nyári előterjesztést egyébként Palkovics László nyújtotta be a parlamentnek, akkor ő is azt hangsúlyozta: nincs félnivalója az Akadémiának, mert a kutatások szabadsága és függetlensége nemhogy csökkenni, hanem éppen nőni fog a reform nyomán.
A területre szánt források bővítése is eldöntött kérdés: 2020-ban az ideinél mintegy 32 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat a K+F+I ágazat, mindez 25 százalékos emelkedést jelent az idei ráfordításokhoz képest, vagyis az állami támogatás várhatóan a 160 milliárd forintot is meghaladja majd.
