A pályakövetés szerint az elmúlt néhány évben volt olyan diplomaosztó, amikor a gazdasági oklevelek több mint 45 százalékát nem vették át a Kodolányi János Egyetemen, a műszaki diplomák 39 százaléka beragadt az Edutus Egyetemen, a bölcsészképzésben pedig az oklevelek egyharmada maradt gazdátlan az Eötvös József Főiskolán és a Gál Ferenc Főiskolán. A Nyíregyházi Egyetem az agrárdiplomák mintegy negyven százalékát tartotta vissza. Ezzel szemben a Műegyetemen, a Corvinuson, az ELTE-n vagy az Állatorvostudományi Egyetemen szinte egyáltalán nincs gond a végzősök nyelvtudásával, a beragadó diplomák aránya itt jóval öt százalék alatti, sőt némely szakon még az egy százalékot sem éri el.
Az ITM-től úgy tudjuk, a mostani könnyítés a Semmelweis Egyetemen összesen 1336 hallgatót érint, a Pécsi Tudományegyetemen körülbelül 6300 oklevél vár gazdára, a Debreceni Egyetemen pedig 11 ezer.
Évente egyébként durván 120 ezer nyelvvizsgát tesznek le hazánkban, és a próbálkozások mintegy kétharmada jár sikerrel. Annak érdekében, hogy minél több fiatal beszéljen idegen nyelveket, a kormány 2018 óta visszatéríti a sikeres első nyelvvizsga – átlagosan harmincezer forintos – díját minden 35 éven aluli fiatalnak. Ezzel a lehetőséggel információink szerint az elmúlt két évben már közel hetvenezren éltek, több mint kétmilliárd forint értékben. E célra egyébként a jövő évi költségvetésben is ugyanennyi pénzt irányoztak elő.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!