Hogyan befolyásolhatja a járvány a gyerekvállalást?

Népesedési szempontból a legfontosabb a járvány családokat terhelő, negatív gazdasági hatásainak csökkentése – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Lyman Stone amerikai demográfus, aki a koronavírus várható demográfiai következményeiről készített elemzést. A kutató szerint a járvány súlyosságától függően negatív, de akár pozitív demográfiai hatás is elképzelhető.

Nyíregyháza, 2020. január 15. Az egyesület egyik munkatársa egy demóbaba segítségével mutatja be a hordozókendő helyes használatát az egyik anyukának a babahordozást, a hordozókendő használatát népszerűsítő Lógjunk Anyuval Kulturális és Szabadidős Egyesület táncóráján Nyíregyházán 2020. január 14-én. MTI/Balázs Attila Fotó: MTI/Balázs Attila

– Rövid távon, kilenc hónappal egy jelentős negatív eseményt követően szinte mindig a születésszám csökkenését tapasztaljuk. Ha a koronavírus-járvány során sokan megfertőződnek és meghalnak, akkor a születésszám csökkenésével kell számolnunk, viszont ha az egész ország visszavonul az otthonába, és komolyan veszi az izolációt, az akár meg is növelheti a születések számát. Ez utóbbi lehetőség jelenleg valószínűtlennek tűnik, hiszen a fertőzések számának növekedését látjuk világszerte – foglalta össze a járvány rövid távon várható következményeit az amerikai tudós, aki szerint elsősorban az a kérdés, gazdaságilag mennyire sújtja majd a családokat a válsághelyzet.

– Sok háztartás nem engedheti meg magának, hogy kéthavi bevétele kiessen. Ha az emberek úgy érzik, ez bekövetkezik, elhalasztják a gyermekvállalást. Nem tudhatják, mit hoz a jövő, lesz-e munkájuk – magyarázta Stone, aki kifejtette, egy járványnak pozitív népesedési hatásai is lehetnek: közép- és hosszú távon, egy-három év múlva a születések száma megugorhat. A tapasztalatok szerint ha valamiért sokan meghalnak egy társadalomban, az életben maradtak több gyermeket vállalnak. A katasztrófa után, ha magas lesz a halálozási arány, akkor néhány éven belül meglehetős növekedésre lehet számítani a születések számában. Előfordult olyan is a történelemben, hogy pár évvel egy megrázkódtatás után összességé­ben többen lettek egy társadalomban. Azt azonban nem lehet előre látni, melyik hatás – a rövid távú negatív vagy a közép-hosszú távú pozitív – lesz-e az erősebb – véli a demográfus.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Az amerikai kutató szerint rendkívül fontos a gazdasági megújulás. Ha egy kormány a válsághelyzet után jelentős összegeket pumpálva a gazdaságba elősegíti a gyors fellendülést, és már a katasztrófa idején is támogatja a családokat, az segíthet demográfiai téren is.

– A legjobb, amit tehet egy kormányzat, hogy jól kezeli a járványt, csökkenti a halálozás mértékét, különösen a gyermekvállalási korban lévők kö­rében. Ehhez a társadalmi elkülönítés kiemelten fontos. Arra is hangsúlyt kell fektetni, hogy a járvány alatt kiegyensúlyozott maradjon a háztartások bevétele, és a munkáltatók ne bocsássák el azt a munkaerőt, amelyikre pillanatnyilag nincs szükségük. A cél, hogy a családok költségvetése stabil maradjon, ami megterheli az államot, aminek azonban nagyobb az ellenálló képessége. A kommunikáció is igen fontos: meg kell erősíteni az emberekben a hitet, hogy a járvány elmúltával visszatérnek a dolgok a rendes kerékvágásba – sorolta a teendőket Lyman Stone.

Hazánkban különleges a helyzet, mivel sok család felvette a babaváró támogatást, amellyel további gyermeket vállalására kötelezték magukat. A járvány hónapjaiban ezért feltehetőleg már több várandós lesz, mint mondjuk tavaly ugyanekkor. – Amennyiben már a járvány előtt elindult egy sikeres családtámogatási forma, az segíthet a vírus negatív hatásait ellensúlyozni – vélekedik a demográfus.