Horthy Miklóst kormányzóvá választják

1920. március 1-én tizenegy óra öt perckor néma csöndben hirdeti ki Rakovszky István elnök az eredményt. Leadtak száznegyvenegy szavazatot, ebből százharmincegy szavazat Horthy Miklós fővezérre esett.

Magyarország, 1938. Horthy Miklós kormányzó egy szőnyeggel borított dobogón áll egy ünnepségen, mellette felesége, Horthy Miklósné Purgly Magdolna. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció Fotó: Németh Tamás Forrás: MTI

Fotó: MTI

Következő nap botrány tör ki amiatt, hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Vass József képviselők nem tudtak bejutni a parlamentbe az eskü­tétel idején, mert az épület „katonai kordonnal el volt zárva” és ezt az országgyűlés elnöke a mentelmi jog durva megsértéseként értékeli. A fővezérség másnap a miniszterelnökhöz és a képviselőház elnökségéhez átiratot intéz, amelyben Berzeviczy Béla tábornok, a vezérkar főnöke „megokolja a fegyveres erő ismeretes eljárását”.

A Pesti Hírlap közli a nyilatkozatot. „Már hosszabb idő előtt beérkezett jelentések szerint, amelyek a fővezérséghez és az államrendőrséghez is érkeztek, egy újabb merényletterv készült a kormányzó személye ellen, amelyet egy bizonyos Vadkerti nevű egyén négy anarchistával akart végrehajtani. Legújabb jelentések szerint a merénylők már meg is érkeztek volna Budapestre Csehszlovákiából. Miután őket kézre keríteni nem sikerült és kézenfekvő volt az a terv, hogy éppen egy ilyen ünnepélyes alkalomkor, mint a kormányzóválasztás napja, akarnák a merényletet keresztülvinni, a következő óvintézkedések tétettek: mindazon helyek, ahol a kormányzó autóra ül és autóra száll, katonailag lezárandók a célból, hogy a néptömeg közelébe ne férkőzhessék a kormányzónak.

Az e tekintetben számításba jövő két hely a Gellért szálló előtti és a parlament előtti tér ennek folytán katonailag le is zárattak. […] A parlament előtti tér lezárásánál megtörtént az a sajnálatos eset, hogy több jogos visszautasítás után pár esetben belépésre jogosított egyéneket is feltartóztattak. Így történt meg, hogy báró Korányi Frigyes miniszter és Vass József nemzetgyűlési tag urak […] az országházba való bemenetelben rövid ideig gátolva lettek. Igazolásuk után azonban belépésük hamarosan lehetővé tétetett. […] Azon panasszal szemben, hogy a folyosón gyülekezett tisztek a képviselőket akadályozták volna, megállapítást nyert, hogy midőn a kormányzó az ülésterembe bement, illetve onnan kijött, a teremszolgák a tiszteket kérték föl arra, hogy egyes ajtók és folyosórészek elé álljanak, nehogy az a folyosórész, amelyen a kormányzó elhaladását várják, el legyen lepve odatódulóktól.”

Horthy Miklós manifesztumot bocsát ki 5-én. „A keresztény erkölcsi uralmat helyre akarom állítani az egész vonalon. Szeretettel, türelemmel, megértéssel és igazságossággal fogom gyakorolni a főhatalmat. […] Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és a megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt.”