Horthy Miklóst kormányzóvá választják

1920. március 1-én tizenegy óra öt perckor néma csöndben hirdeti ki Rakovszky István elnök az eredményt. Leadtak száznegyvenegy szavazatot, ebből százharmincegy szavazat Horthy Miklós fővezérre esett.

Magyarország, 1938. Horthy Miklós kormányzó egy szőnyeggel borított dobogón áll egy ünnepségen, mellette felesége, Horthy Miklósné Purgly Magdolna. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen. MTI Fotó: Reprodukció Fotó: Németh Tamás Forrás: MTI

Az ideiglenes államfő választását felfokozott várakozás előzi meg. A Budapesti Hírlap így ír március 2-án: „A nevezetes esemény külső jelenségeken is tükröződött. A város forgalmasabb útvonalai fel voltak lobogózva, s az Országház előtti térségen élénk, változatos mozgalmasság jelezte a történelmi pillanat érdekességét.

Díszruhás rendőrök és rohamsisakos katonacsapatok helyezkedtek el az útvonalakon s gondoskodtak a rend és közbiztonság megóvásáról.” A Pesti Napló hangulatképe: „A karzatok zsúfolásig megteltek, és az ezernyi közönség méltóságteljesen és türelemmel várta a nagy esemény lefolyását. A folyosón már tíz órakor alig lehet mozogni. Fotográfmasinák, mozigépek vannak felállítva minden oldalon s a festők és rajzolók is tömegesen jöttek ma el a képviselőházba, hogy megörökítsék a kormányzóválasztást. Jóval az ülés megnyitása előtt elhelyezkedik a baloldal egyik karzatán a fővezér felesége, Paula leánya, István és Miklós fia.”

Az Ujság a külföldi jelenlétről is számot ad. „Angol tisztek érkeznek, egy skót főhadnagy elegáns hölgyeket kísér végig a folyosón a diplomaták páholya felé. […] Csoportosan jönnek a külföldi hírlapírók, köztük Leval, a párizsi Le Temps tudósítója. Különösen nagy számmal vannak képviselve az angol lapok és a bécsi sajtó. A bécsi újságírókat külön kocsi hozta Budapestre. […] Fél tizenegy óra. Rakovszky István elnök megrázza a csengőt, mire síri csönd támad a teremben. […] bejelenti, hogy a törvény értelmében a kormányzót titkos szavazással kell megválasztani és elrendeli a szavazást. […] Tíz perc alatt mindenki leadja szavazólapját, mire a megszámlálás következik a nyílt ülésben.

Tizenegy óra öt perckor néma csöndben hirdeti ki Rakovszky István elnök az eredményt. Leadtak száznegyvenegy szavazatot, ebből százharmincegy szavazat Horthy Miklós fővezérre esett. Mikor Rakovszky kiejti a fővezér nevét, a képviselők felállanak, két-három percig mennydörög az éljen, zúg a taps, melyben ezúttal részt vesz a karzatok közönsége is.” A Pesti Hírlap leírja, hogy a Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök által vezetett delegáció miként kísérte Horthyt az Országházba. „Véges-végig a zászlódíszbe öltözött egész úton Pest-Buda örömszava köszöntötte az otrantói hőst. Dél volt, amikor a küldöttség a kormányzóval a Házba érkezett. Horthy Miklós az elnöki fogadóterembe ment, ahová az egész kormány bevonult.” Az Ujság tudósítása a továbbiakról: „Rakovszky István […] a következőket mondja: – Kormányzó úr! Magyarország nemzetgyűlése önt az ország kormányzójává választotta meg. Kérdezem, el méltóztatik-e fogadni Magyarország kormányzói tisztét? Néma csönd. Minden szem a kormányzó felé tekint. Pillanatnyi szünet. Majd Horthy Miklós férfias hangon megszólal: – Magyarország kormányzói tisztét elfogadom.”

Fotó: MTI

Következő nap botrány tör ki amiatt, hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Vass József képviselők nem tudtak bejutni a parlamentbe az eskü­tétel idején, mert az épület „katonai kordonnal el volt zárva” és ezt az országgyűlés elnöke a mentelmi jog durva megsértéseként értékeli. A fővezérség másnap a miniszterelnökhöz és a képviselőház elnökségéhez átiratot intéz, amelyben Berzeviczy Béla tábornok, a vezérkar főnöke „megokolja a fegyveres erő ismeretes eljárását”.

A Pesti Hírlap közli a nyilatkozatot. „Már hosszabb idő előtt beérkezett jelentések szerint, amelyek a fővezérséghez és az államrendőrséghez is érkeztek, egy újabb merényletterv készült a kormányzó személye ellen, amelyet egy bizonyos Vadkerti nevű egyén négy anarchistával akart végrehajtani. Legújabb jelentések szerint a merénylők már meg is érkeztek volna Budapestre Csehszlovákiából. Miután őket kézre keríteni nem sikerült és kézenfekvő volt az a terv, hogy éppen egy ilyen ünnepélyes alkalomkor, mint a kormányzóválasztás napja, akarnák a merényletet keresztülvinni, a következő óvintézkedések tétettek: mindazon helyek, ahol a kormányzó autóra ül és autóra száll, katonailag lezárandók a célból, hogy a néptömeg közelébe ne férkőzhessék a kormányzónak.

Az e tekintetben számításba jövő két hely a Gellért szálló előtti és a parlament előtti tér ennek folytán katonailag le is zárattak. […] A parlament előtti tér lezárásánál megtörtént az a sajnálatos eset, hogy több jogos visszautasítás után pár esetben belépésre jogosított egyéneket is feltartóztattak. Így történt meg, hogy báró Korányi Frigyes miniszter és Vass József nemzetgyűlési tag urak […] az országházba való bemenetelben rövid ideig gátolva lettek. Igazolásuk után azonban belépésük hamarosan lehetővé tétetett. […] Azon panasszal szemben, hogy a folyosón gyülekezett tisztek a képviselőket akadályozták volna, megállapítást nyert, hogy midőn a kormányzó az ülésterembe bement, illetve onnan kijött, a teremszolgák a tiszteket kérték föl arra, hogy egyes ajtók és folyosórészek elé álljanak, nehogy az a folyosórész, amelyen a kormányzó elhaladását várják, el legyen lepve odatódulóktól.”

Horthy Miklós manifesztumot bocsát ki 5-én. „A keresztény erkölcsi uralmat helyre akarom állítani az egész vonalon. Szeretettel, türelemmel, megértéssel és igazságossággal fogom gyakorolni a főhatalmat. […] Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és a megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt.”