Magyar Polgári Együttműködés Egyesület évértékelő orbán viktor eu gazdaság fidesz

Huszonkettedszer értékel évet Orbán Viktor

Orbán Viktor vasárnap tartja az idei évértékelőjét, amelyen várhatóan a kormány klímavédelmi akciótervének részleteiről is beszél. A miniszterelnök először első kormányzása idején, 1999-ben tartott évértékelő beszédet a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére. A Fidesz elnöke azóta minden esztendő elején áttekinti az előző időszakot, illetve kijelöli a következő időszak kormányzati feladatait. Az évek során olyan ambiciózus célkitűzések is reálissá váltak mint a szegénység felszámolása, vagy a nagycsaládok lakásvásárlásának milliós összegekkel történő támogatása.

Magyar Nemzet

2020. 02. 15. 6:50

ORBÁN Viktor — Budapest, 2019. februr 10. Orbn Viktor miniszterelnk hagyomnyos vrtkel beszde kzben a Vrkert Bazrban 2019. februr 10-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az európai ügyek mellett várhatóan az új nemzeti konzultáció témáit, valamint a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének részleteit is ismertetni fogja Orbán Viktor miniszterelnök a vasárnapi évértékelőjében a Várkert Bazárban.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy az állam mindent megtegyen azért, hogy a jövő generációk környezetvédelmi szempontból is jobb állapotú országot örököljenek, mint amit 2010-ben a kormányalakításkor ők átvettek. Orbán Viktor évértékelője 22 éves hagyományra tekint vissza, s 1999-ben, amikor először értékelte az ország ügyeit a kormányfő, elsősorban a polgári kormány előtt álló feladatokról adott tájékoztatást.

A miniszterelnök már akkor a munkahelyteremtést, valamint a gyermeket is nevelő dolgozók támogatását állította a politikája középpontjába. Ezzel összhangban a millennium évében a kormányfő a „három gyerek, három szoba, négy kerék” polgári ideálját hirdette meg. A kormányfő akkor egyenleget vont, hol tart hazánk tíz esztendővel a rendszerváltozás után, mit teljesített eddig a kormány, és mit terveznek a 2000-es évre. A rákövetkező értékelőjében Orbán Viktor a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte a millenium évét, s beszédében ismét hangsúlyos szerepet kapott a gazdaság, a családpolitika, az egészségügy, valamint az oktatás.

Az első Orbán-kormány utolsó, 2002-es évének értékelésében a miniszterelnök már azt rögzíthette, hogy hazánk „pályára állt”. A következő ciklus végéig egyebek mellett teljes foglalkoztatottságot, az átlagkeresetek megduplázását és a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését ígérte, ám a szocialista-szabad demokrata koalíció győzelmével ez a szándék meghiúsult.

2000 – Három gyerek, három szoba, négy kerék

A millennium évében Orbán Viktor három fő téma köré építette beszédét: hol tart hazánk tíz esztendővel a rendszerváltozás után, mit teljesített eddig a kormány, és mit terveznek 2000-re. Kijelentette: 1999. volt a rendszerváltás utolsó éve, mellyel az átmenet véget ért.

A kormány új gazdasági modelljéről elmondta, az lehetővé teszi, hogy egy időben mérséklődjön az infláció, ugyanakkor nőjön a munkahelyek száma, legyen gyors növekedés, de maradjon fenn a külgazdasági és pénzügyi egyensúly is. Közben pedig csökkenjen a költségvetés hiánya, és szélesedjen a családtámogatások köre. A jövő legfőbb célját úgy fogalmazta meg: mindenkinek lehessen három gyereke, három szobája és négy kereke, azaz autója. – Ez az a jövő, amelyet a tömeges felemelkedés eredményeképpen szeretnénk látni – közölte Orbán Viktor, aki azt is bejelentette, hogy új otthonteremtési támogatást vezetnek be.

2001 – Hazánk már nem egy sodródó hajó

A rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte az előző évet Orbán Viktor, aki hosszan idézte a múltat, amikor Magyarország, mint „viharvert, megtépázott, roskatag és korhadt, eresztékeiben meglazult, sodródó hajó” bukdácsolt a hullámokon. Beszédében ismét hangsúlyos szerepet kapott a gazdaság, a családpolitika, az egészségügy és az oktatás. – Azt szeretnénk, és azon dolgozunk, hogy egyetlen gyermeket se akadályozzon meg a tanulásban az, hogy hová született, vagy hogy milyen a szülei vagyoni helyzete. Ezért örömmel mondom el Önöknek azt, hogy míg tíz évvel ezelőtt, tehát mindösszesen tíz esztendővel ezelőtt, csak minden tizenkettedik fiatal juthatott be egyetemre vagy főiskolára, addig ma már minden harmadik beülhet az iskolapadba – hangsúlyozta a kormányfő.

2002 – Magyarország pályára állt

A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésében az előző négy esztendő eredményeit sorolta a miniszterelnök, aki úgy fogalmazott: hazánk „pályára állt”. – A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a Földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba – jelentette ki a pártelnök, aki 2001-et az „áttörés évének” nevezte, a következő ciklus végéig pedig többek között teljes foglalkoztatottságot, négy új Duna-hidat, az átlagkeresetek megduplázását és a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését ígérte. Beszédében szinte alig hozta szóba az ellenzéket, a közelgő választásokról is csupán annyit mondott: „Jöjjenek el szavazni, mert egy vasárnap délelőtt megér négy évet.”

2003 – Országértékelés ellenzékiként

Orbán Viktor első ízben 2003-ban értékelte az évet ellenzékből. Úgy vélte: az új kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre.

Kritizálta a Medgyessy-kabinetet az iraki katonai szerepvállalás miatt is, hiszen mint mondta: a magyar emberek elsöprő többsége békét akar, de bírálatot fogalmazott meg azért is, mert szerinte a kormány rossz feltételeket harcolt ki az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon. Hazánk EU-tagságával kapcsolatban úgy vélekedett: a sok ellenérv mellett a belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latba. A Fidesz jövőjéről azt mondta: most egy nagy, erős, nyitott, európai néppárt építésére kell magunkat rávenni.

2004 – „Rendezni végre közös dolgainkat„

Az évértékelőt 2004-ben a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE kongresszusi központjában tartották meg. Orbán Viktor beszédének középpontjában a kormány gazdaságpolitikájának kritikája állt. A Fidesz elnöke szerint 2003 a magyar családok zsugorodásának, összetöpörödésének éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik. Mindez azért, mert a Medgyessy-kormány visszaélt a szavazók bizalmával, és mindent pontosan fordítva tettek, mint ahogyan ígérték. A beszéd hangsúlyos eleme volt a szövetségkötés, a kompromisszumok mentén való együtthaladás üzenete is: „Pártállásra, irányzatra való tekintet nélkül mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy a csatlakozásnak mindenki nyertese lehessen. Ez az a közös talpalatnyi hely, amely elegendő ahhoz, hogy szövetséget kössünk egymással.”

2005 – Ismét kisebbek lettünk

2005-ben megint új helyszínen, a Körcsarnokban hangzott el Orbán Viktor évértékelője, amely új formát is kapott, ez alkalommal ugyanis nem pulpitusról, hanem egy minden oldalán székekkel körülvett színpadról szólt hallgatóságához. A beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg, az ellenzék vezetője pedig az ezeken felmerült kérdésekre válaszolt, amelyeket a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tolmácsolt. A 2004-es esztendőről úgy vélekedett, az a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt, az ország pedig elveszítette hitét, erejét és önbecsülését. – A 2006-os választások egyik legnagyobb tétje az lesz, hogy marad-e egy spekulációbarát kormány, vagy jön egy munkabarát kabinet – fogalmazott Orbán Viktor, aki bejelentette: pártja hamarosan nemzeti konzultációt kezdeményez a választópolgárokkal, valamint már akkor szót ejtett a rezsicsökkentés szükségességéről.

2006 – Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

A nyolcadik évértékelőnek ismét másik helyszín, a budapesti SYMA csarnok adott otthont. Az országgyűlési választás évében Orbán Viktor arról beszélt: 2005 a beletörődés esztendeje volt, az új kormány feladata pedig az lesz, hogy újjáélessze a magyar szolidaritást. A Fidesz elnöke szembeállította saját, építkező kormányzásukat az MSZP-SZDSZ rombolásával, kiemelve, hogy a baloldali „luxuskormány” csupán saját köreinek teremt kiváltságokat. – Ez a kormány ennyit tud. Ígérget, vagy legfeljebb a Fideszt kergeti. Magyarország többre képes – nyomatékosította Orbán Viktor, majd úgy fogalmazott: 2006-ban a szolidaritás, és a közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus, illetve a múlt és a 21. század között kell majd választani. Beszéde végén először búcsúzott a közönségtől a „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” felkiáltással.

2007 – Egy az ország, egy a zászló

A Millenárison elhangzott évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd köré épült. Ekkor hirdette meg Orbán Viktor az „egy az ország, egy a zászló” jelszót, és használta először a kormánnyal szemben létrejött „új többség” kifejezést. Beszédében egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, és közölte: az új többség, amely ragaszkodik a demokráciához, nem akar kiváltságosokat, nem akar pártvezetőkből és szélhámosokból verbuválódott új arisztokráciát. Véleménye szerint az országot három dúsgazdag milliárdos vitte csődbe, ahhoz pedig, hogy visszajuthassunk oda, ahol 2002-ben voltunk, legalább 12, de inkább 16 év jó kormányzás szükséges.

2008 – A jövő igennel kezdődött

Az ismét a SYMA csarnokban tartott évértékelő fő témája a Fidesz kezdeményezésére 2008. március 9-ére kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás volt. „A jövő igennel kezdődik” szlogennel meghirdetett eseményen Orbán Viktor arról beszélt: az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz. „Aki kilencedikén igent mond, az az egészségre, a tudásra, a felelős kormányzásra mond igent, nemcsak a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére. Aki igent mond, az a gazdasági fordulatra, a növekedésre és a sikeres jövőre mond igent, és nem csak egy rossz politika megállítására” – jelentette ki, majd arra kérte hallgatóságát, ne mondjanak le arról az eszményről, hogy a szabadság mindig többre képes, mint a diktatúra. A pártelnöknek igaza lett, a referendum elbukása után az SZDSZ kilépett a kormánykoalícióból, ezzel végleg elindult a megsemmisülés útján.

2009 – Csődkormány és a reménytelenség emberei

Új irány, Magyarország, új irány, magyarok – hirdette meg a jelszót a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Hosszan értekezett a világgazdasági válságról, megjegyezve: „Ma már nem az a hír, hogy válság van. A hír az, hogy egy új világ születik.” Hozzátette: hazánkba eddig nem a megújulás, hanem csak a válság hatásai gyűrűztek be.

– Ugyanúgy folytatódik minden, mint az előző években: a kormány nem tesz mást, mint újabb és újabb hiteleket vesz fel – közölte Orbán Viktor, aki szerint nálunk éppen a „csődkormány”, és a hozzá tartozó elit, a „reménytelenség emberei” állnak a változások útjában. – Országunknak teljes megújulásra, egy új irányra van szüksége. A kevesek Magyarországa helyett a mindenki Magyarországát, a polgári Magyarországot kell felépíteni – jelentette ki az ellenzék vezetője, aki szerint ezen az úton rendkívül fontos állomás lesz a közelgő európai parlamenti választás.

2010 – Felkészülve a kormányzásra

Két hónappal az országgyűlési választások előtt tartotta meg tizenkettedik évértékelőjét Orbán Viktor a Millenárison. Bejelentette, ő és pártja készen áll az erős, felelős és cselekvő kormányzásra. A legfontosabb nemzeti ügyeknek a gazdaság talpra állítását, az egészségügy rendbetételét, a közbiztonság megerősítését, valamint a szociális biztonság helyreállítását nevezte, és tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtését vállalta. A Fidesz vezetője figyelmeztetett: minden szélsőséget el kell utasítani, hiszen ezek hajtóanyaga a gyűlölet, és mindig a szélsőségek sodorták bajba Magyarországot. Kifejtette: az egyik szélsőséget a most hatalmon lévők a jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat, ezért el kell őket számoltatni. Ugyanakkor hozzátette: „Magyarországon a jövő kormányzásának kell következnie, nem valamiféle bosszúkormányzásnak.”

2011 – Magyarország megújul

Orbán Viktor Millenárison elmondott, immáron ismét kormányfői évértékelésében ismertette „ötéves tervét”. E szerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás esztendeje, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot, 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor hazánk visszanyeri egyensúlyi helyzetét, 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik, hogy megindultunk felfelé, 2014 pedig a gyarapodásé lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek.

Beszédében kulcskérdésnek nevezte az alkotmányt, szerinte olyan új alaptörvényre van szükség, amely a magyar szellem megnyilatkozása, élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, valamint szilárd, végleges alapot teremt hazánknak, ezzel biztonságba helyezi a jövőt. Kitért arra is: ahhoz, hogy Magyarország legyűrje az államadósságot, mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell.

2012 – Új alapokon áll az ország

Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket! – kezdte tizennegyedik országértékelő beszédét a miniszterelnök a Millenárison. Orbán Viktor köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak Magyarországért a január 21-i első békemeneten. A kormány intézkedéseit ért európai uniós kritikákat „méltánytalan pergőtűznek” nevezte, és közölte: „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”. Kifejtette, a korábbi baloldali kormányok tevékenysége következtében három fő baja volt az országnak: az adósságcsapda, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés. Beszélt a válságkezelésről, a középosztály megerősítéséről, a devizahitel-probléma orvoslásáról, az adórendszer átalakításáról, a közmunkaprogramról, a szakképzési rendszer megújításáról, a felsőoktatás átszervezéséről, és előrevetítette a rezsicsökkentést is.

2013 – Magyarország jobban teljesít

Magyarország ma jobban teljesít, mint korábban, és eredményesebb a válság kezelésében, mint a legtöbb európai ország – mondta Orbán Viktor évértékelő beszédében, amelynek ismét a Millenáris biztosított helyszínt. Állítását többek közt az államadósság csökkentésével, a fizetések és a nyugdíjak emelkedésével, a kiharcolt uniós források gyarapodó mértékével, a családtámogatások kiszélesítésével, a bővülő közmunkaprogrammal, az egészségügyi fejlesztésekkel, a növekvő születésszámmal, illetve 3500 új rendőr szolgálatba állásával támasztotta alá. – Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre – hangoztatta a kormányfő. Az ellenzékre utalva úgy fogalmazott: „van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől, de a hajó közös, ezért ilyenkor is evezni kell, és nem durcásan ügyeskedni a fúróval a hajófenékben”.

2014 – Értékelés a kampány jegyében

Három egyszerű kérdésre kereste a választ a kormányfő 2014-es évértékelő beszédében a Millenárison: hová jutottunk, hová juthatunk, és mit kell tenni mindehhez. – Magyarország egy nagy, felívelő korszak küszöbén áll, ezért az április 6-i parlamenti választáson újra meg kell mutatni, hogy erősek és egységesek vagyunk – közölte, majd elmondta: néhány éve senki nem gondolta volna, hogy Magyarország képes lesz hazaküldeni az IMF-et, a saját lábára állni és az uniós átlagot meghaladó növekedést elérni. – Meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – határozta meg a közelgő választás tétjét Orbán Viktor, aki zárásul így bíztatta közönségét: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!”

2015 – Kiállás a keményen dolgozó emberek mellett

Orbán Viktor ez évben tartotta először évértékelőjét a felújított Várkert Bazárban. Hitet tett a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: „mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország”. Beszédének hangsúlyos eleme volt a keményen dolgozó emberek melletti kiállás, valamint a bankok elszámoltatásának végigvitele, és a rezsicsökkentés megvédése a „körmönfont brüsszeli szándékoktól”.

A kontinens jövőjét befolyásoló, megélénkülő migrációs nyomással kapcsolatban megállapította: „Európa olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre már lehetetlen a liberális multikulturalizmus keretében választ adni.” A Fidesz elnöke szót ejtett az elveszített veszprémi időközi választásról is, arra bíztatva övéit, hogy ne üljenek a babérjainkon, hanem fogják meg a munka végét, mert ha nem, visszatérhetnek a szocialisták. Amint fogalmazott: polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, a bizalomért és elismerésért minden nap meg kell küzdeni.

2016 – Határozott nem a migrációra

– Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk – mondta Orbán Viktor a 2016-os évértékelő beszédében, amelyben határozottan szólt a migráció nem kívánatos voltáról. Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembenéznie. A miniszterelnök példaként azt említette, hogy a magyar igazságügyi miniszter könyvét begyűjtötték a belga könyvesboltokból, illetve az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígérnek Magyarországnak, ha nem vállalja a kvóta szerinti menekültbefogadást.

2017 – Küzdelem Brüsszellel

A kormányfő a Brüsszellel szembeni nemzeti önrendelkezés megvédésén alapuló új nemzeti politika szükségességét hangsúlyozta, s elutasította, hogy külföldről nemzetközi szervezeteken keresztül „nagy testű ragadozók” befolyásolják a magyar politikát. A küzdelmet öt pontban foglalta össze, amelynek része a rezsicsökkentés, az önálló adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti támogatásának megőrzése is. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Európában az unionisták és szuverenisták, a nemzetek és a globalisták között zajlik a küzdelem. A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a menekültkérelmének elbírálásáig őrizetben kell tartani a migránsokat. Kiemelte azt is, hogy a demográfia frontján még nincs áttörés, ezért a kabinet támogat mindenkit, aki gyermeket vállal.

2018 – Meg kell őrizni a keresztény értékeket

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: a nyugat-európai országok bevándorláspárti politikája megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt, ugyanakkor szilárdnak ítélte a V4-országokat, és üdvözölte Ausztria és Bajorország hazafias irányba mozdulását. Hangsúlyozta: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, és keresztény kultúrájukat.

A migráció kapcsán az ENSZ-ről mint új vitatérről beszélt a kormányfő, ahol minden eszközzel meg kell változtatni a migrációt támogató határozati javaslatot, még akkor is, ha Soros György milliárdokat költ bevándorlással kapcsolatos céljai elfogadtatására. A kormányfő többek között kiemelte a gazdaság eredményeit, azt, hogy 10 év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.

2019 – Átfogó családtámogatási program

Hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök a 21. évértékelő beszédében. Az intézkedéscsomag keretében kibővítették a csok kedvezményes hitelét, emellett minden első házasságát kötő 40 év alatti nő számára lehetővé tették 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsön felvételét, amelynek a fennmaradó részét elengedik a harmadik gyerek születése után. A legalább négy gyermeket szülő és nevelő nők életük végéig mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok a nemzeti konzultációban igent mondtak arra, hogy a bevándorlás helyett a családok támogatásával kezeljék a demográfiai problémákat, s az intézkedéscsomag is ennek a szellemében készült. A kormányfő a magyarországi szegénység felszámolását is célul tűzte ki, s bejelentett egy 700 milliárd forintos fejlesztést is az egészségügyben, amelynek része volt a budapesti centrumkórházak kialakítása.