A pedagógusok nem kerülhetik meg a portfóliókészítést és az őket ellenőrző szakértők látogatásait, az életpályamodell értelmében ugyanis 2022-ig mindenkinek át kell esnie legalább egy minősítésen. Ez alól csak azok kaptak mentességet, akiknek az előmeneteli rendszer 2013-as bevezetéskor már legfeljebb tíz évük volt hátra a nyugdíjazásig.
Közeleg a határidő, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a tanárok jól állnak. Kérdésünkre közölték, hogy a minősítések megfelelő ütemben haladtak az elmúlt évek során. A teljes pedagóguslétszám jó ideje 165-170 ezer, és eddig összesen 113 ezer minősítést folytattak le – közölték. A legtöbben pedagógus II. fokozatba kerültek, de több mint 11 ezren már a mesterpedagógus szintre is eljutottak. Bár a pálya csúcsát jelentő kutatótanár kategóriában csak néhány százan vannak, de ebbe a kiemelt csoportba a törvény szerint is csak a pedagógusok legfeljebb egy százaléka kerülhet be.
Az előmeneteli rendszer pontosan meghatározza, hány év szakmai gyakorlatot követően lehet, illetve kell fokozatot lépni: ez a gyakornokok esetében jellemzően két év, osztatlan tanárképzésben végzett pályakezdők esetében egy év. Pedagógus I.-ből II.-be kilenc év tapasztalat után kell váltani, idáig mindenkinek kötelező eljutnia, aki szeretné megtartani az állását. A mester- és a kutatószint elérése ugyanakkor már nem kötelező.
Az előmeneteli rendszer is segíti az oktatás színvonalának folyamatos emelését
Fotó: Kurucz Árpád
A 2021. évi minősítési eljárásokra egyébként nemrég zárult le a jelentkezés. Az Oktatási Hivatal összesítése szerint ezúttal 10 935 újabb pedagógus regisztrált, hogy magasabb fizetési kategóriába kerülhessen. Közülük több mint kétezer fő gyakornok, a döntő többség (6824 fő) pedig a pedagógus II. szintre pályázik. Mesterpedagógusok 1389-en akarnak lenni, 183-an megújítanák ezt a pozíciójukat, 207-en pedig tanfelügyelői, minősítési szakértői cím szerzéséért szállnak harcba. Kutatótanári besorolásra ezúttal harminc fő jelentkezett, 24-en pedig megújítanák a korábban megszerzett kutatói címüket.
Az érintetteknek mindenekelőtt portfóliót kell készíteni, ami nem kis munka, hiszen ebben mutatják be a szakmai pályafutásukat. Részletes óratervekkel, továbbá szabadon választott dokumentumok bemutatásával igazolják a kompetenciáik fejlettségét, hospitálási napló és esettanulmány elkészítésével adnak számot pedagógiai jártasságukról. A portfólió feltöltését követő évben a tanárok tevékenységét helyszíni látogatás formájában háromfős szakértői bizottság is értékeli.
Megéri a befektetett energia, a sikeres szintlépés ugyanis minden esetben a bér emelkedésével jár, a többség esetében ez átlagosan tíz százalék. A pontos összeg függ a pályán eltöltött évektől és a végzettségtől is, de nagyjából havi harmincezer forint többletre számíthatnak azok, akik átmennek a vizsgán. A jelenleg érvényes bértábla szerint egyébként a pedagógus II. kategóriában 300 ezer forint feletti bruttó fizetés jellemző, a mesterpedagógusok fizetése pedig több évtizedes szakmai tapasztalat esetén megközelítheti a bruttó 500 ezret.
Jó hír, hogy úgy tűnik, a járványhelyzet sem lesz akadálya annak, hogy a tanárok megkapják az idei évre megígért, ugyancsak tízszázalékos, mindenkire érvényes fizetésemelést. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter bejelentése szerint júliustól növelik a juttatásokat, ekkortól megemelt pótlékra számíthatnak az igazgatók is, ráadásul az intézkedésnek az is része, hogy az igazgatók ezentúl minden hónapban bruttó 101 500 forinttal ösztönözhetik a kollégáik kiemelkedő teljesítményét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete a Kormányinfón lapunk kérdésére megerősítette, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések nem érintik a tanároknak szánt pénzt.
