Kálomista Gábor: Hazugságokra márpedig nem lehet jövőt építeni

A végéhez közeledik a 2006-os események alapján készülő Elk*rtuk című politikai krimi forgatása. A külföldi alkotókból összeálló stáb szerint ez a mozi a nemzetközi közönséget is érdekelheti, ezért a legprofibb technikával készül a produkció. Kálomista Gábor producer pedig arról beszélt lapunknak, hogy nem lehet elvarratlan szálakat hagyni, ha le akarjuk zárni a múltat, és jövőt akarunk építeni.

2021.07.28. budapest Elkúrtuk cimű film Kálomista Gábor producer Keith English remdező, szeműveg szakáll Josep M. Civitt operatőr Fotó: Kurucz Árpád

Egy percig sem lehet kétséges, hogy így vagy úgy, de az Elk*rtuk című politikai krimi fel fogja borzolni a hazai közélet kedélyeit. A Megafilm gyártásában készülő produkció sok olyasmivel bír, amivel magára vonja a figyelmet. Elsőként azzal, hogy főhőse történetét a 2006-os események, az idén 15 éves őszödi beszéd elhangzása után kirobbanó tüntetések, a rendőri erőszak és az MTV akkor még Szabadság téri székházának ostroma közé ágyazza. Az alkotók hangsúlyozzák, egy személyes drámáról van szó a filmben, ám ez a dráma belecsavarodik a kor eseményeibe, és így azok felidézőjévé is válik.

Ostrom és rendőrattak

– Bevallom, én teljesen a film hatása alatt vagyok – árulta el Kálomista Gábor, a film vezető producere a Magyar Nemzetnek. – Visszanézve azt, ami elkészült, úgy gondolom, hogy ez egy iszonyú jó film. Nemcsak a története érdekes és bizarr, a filmkészítés módja is nagyon hatásos. Nagyon erős mozi készült.

A történet szerint amikor egy fiatal, ambiciózus elemző rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll az MTV-nél újságíró-gyakornokként dolgozó szerelmével, és nyomozni kezd, de mivel lebukik a főnöke előtt, egy nagy hatalmú kör célpontjává válnak. Ezért miközben a beszéd kiszivárogtatásának hátterét, a tévészékház ostromát és a budapesti rendőrattakokat kutatja, nem csak a karrierje kerül veszélybe.

– Ez a történet azok számára is érdekes lehet, akik ott voltak, mert kiderül, hogyan látja az akkori eseményeket egy filmes alkotó – fejtette ki Kálomista Gábor. – Ugyanakkor tudni kell, hogy a moziba járó közönség főleg fiatalokból áll. Természetesen sok nézőt szeretnénk, ezért azt szeretnénk, ha minél szélesebb nézői réteghez eljutna a film, ezért a fiatalokat is meg kell szólítanunk.

Nézzétek meg, mit okoztatok!

A producer elárulta azt is, hogy a filmnek több célja is van.

– Párbeszédet biztosan indít majd, ha bemutatjuk – mondta. – Nyilván lesz, aki ideológiai okokból támadja, lesz, aki ezért védi. Szerintem nem lehet elvarratlan szálakat hagyni, ha le akarjuk zárni a múltat, és jövőt akarunk építeni. Hazugságokra nem lehet építeni.

Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor producerek
Fotó: Kurucz Árpád

Kálomista Gábor a külföldi közönség érdeklődésével is számol.

– Szeretnénk külföldön is forgalmazni, sőt én Brüsszelben is vetíteném – sorolta. – Hátha néhány mai közéleti személy ennek nyomán feltesz magának is kérdéseket. Például, hogy Magyarország hányadszor vívja meg a saját szabadságharcát: hol vérrel, hol kiállással, ésszel, tisztelettel vagy erővel. Ez egy szembesítés is: nézzétek meg, mit okoztatok. Szerintem a politikában elkövetett bűnök – éppen úgy, ahogy az emberiesség ellen elkövetett bűnök – nem évülnek el.

Történet az emberi jogokról

A történetet egy fiatal forgatókönyvíró, Bendi Balázs fogalmazta vászonra, a rendező a brit Keith English, az operatőr pedig a katalán Josep M. Civit. Helmeczy Dorottya producer a nemzetközi csapat összeállításáról így nyilatkozott korábban: „A megszületésekor megfogalmazódott a gondolat, hogy legyen külföldi rendezője a filmnek, aki nem élte át velünk 2006-ot, és a történetet látja a könyvben. Nagyon sok rendezővel beszélgettem tavaly ősszel, online, a pandémiából faka­dóan, és Keith English volt közöttük a legemberibb. Ez a történet pedig az emberi jogokról szól. Így esett rá a választás. Keith javasolta Josep Civitet, hogy legyen a Film DOP-je.”

Keith English rendező (balra) és Josep M. Civitt operatőr
Fotó: Kurucz Árpád

Mindemellett szembeötlő, hogy a stábban sok a fiatal alkotó és színész.

– Ez azért van, mert szeretnénk a moziba járó fiatalokat megszólítani, és ehhez olyan művészekre van szükség, akik a fiatalok nyelvén beszélnek. Én úgy látom, nagyon eredményesen dolgoznak azok, akiket felkértünk erre a feladatra

– mondta lapunknak Helmeczy Dorottya, aki arról is tájékoztatott, hogy mivel szeretnének megfelelni a fiatal közönség, illetve a kor fogyasztói igényeinek, nem csak vásznon lesz majd látható az Elk*rtuk, már tárgyalnak streamingszolgáltatóval is.

Nem dokumentumfilm, dráma

A produkció két külföldi alkotója – noha a produceri elképzelésnek megfelelően keveset tudott korábban Magyarországról – lelkesen kezdett hozzá a munkához.

– A korabeli események szűrőjén át hozzám is kevés jutott el arról, hogy mi történt Magyarországon. Úgyhogy rengeteg kérdésem volt Bendi Balázs forgatókönyvíróhoz, ő mutatott nekem dokumentumokat, filmeket is, képeket is, rengeteget mesélt az eseményekről. Igyekeztünk a lehető legjobban felkészülni – magyarázta Keith English rendező.

– Rendelkezésünkre álltak videódokumentumok arról az éjszakáról, amelyen megrohamozták az MTV-székházat. Ezek alapján igyekeztünk felidézni a korabeli történések atmoszféráját, ehhez kerestük a megfelelő megoldásokat. Például ahelyett, hogy tökéletes műtermi világítást alkalmaztunk volna, az utcai világítást használtuk. Aki szereti a filmeket, tudja, hogy ez technikailag nagyon nehezen kivitelezhető, ezért is fontos, hogy nagyon magas színvonalú technológiát használhattunk ezen a forgatáson – beszélt a munkáról Josep M. Civit operatőr.

A rendező elmondta: – Fontos hozzátenni, hogy ez nem dokumentumfilm, hanem dráma. Minden eseményt, történést, ami az MTV-székházban történt, beépítettünk a történetbe, és törekedtünk a történelmi hűségre, de végül is ez egy nő története, a hangsúly ezen van.

Az alkotók a kezdetektől hangsúlyozták, hogy az Elk*rtuk szupertechnikával készült, olyan kamerákkal, hangtechnikával, CGI- és VFX-trükkökkel, amilyet az élvonalbeli hollywoodi produkciók forgatásakor is használnak.

– Azért használunk nagyon magas minőségű technikát, mert igazán jó filmet szeretnénk készíteni. Ma már bárki legyárthat egy filmet az okostelefonja segítségével, nem nehéz, és egész jó dolgok jöhetnek ki belőle. De ez más, ennek a filmnek a jelentősége megkívánja, hogy a legjobb technikai háttérrel készüljön el – mondta Josep M. Civit.

Büszke és demokratikus

Mindkét alkotó egyöntetűen azt állítja, hogy a magyarországi munka megváltoztatta az országról és a magyarokról korábban kialakult, rendkívül halvány képet.

– Többet tudok Magyarországról, mint hét hónappal ezelőtt, amikor munkához láttunk, szeretem Magyarországot, megkedveltem a magyarokat. Magyarország ugyanabban a helyzetben van, mint sok más ország: a múltból kilépve új politikai távlatot keres. Mindenkinek meg kell hoznia a saját döntését, és remélem, hogy ez a film, illetve minden, ami a film körül történik, beleértve a vitákat, segít abban, hogy ki-ki előítéletek nélkül hozhasson majd döntést. Én ezt nagyon pozitív lehetőségnek tartom, ahogy azt is, hogy Magyarországon ez így történik – vélekedett a rendező.

– Én nem először vagyok Magyarországon, 1976-ban jártam már itt, és 2004-ben is. Amit a magyarokról megtanultam, az az, hogy nagyon büszkék. Büszkék arra, hogy a maguk urai. Én egy erős, büszke és demokratikus társadalmat látok itt, ami nagyon szimpatikus – fogalmazott az operatőr.

Számok és alkotók

A film rendezője a brit Keith English, akinek legutóbbi, The More You Ignore Me címet viselő filmje 2019-ben elnyerte a brit National Film Awardson a legjobb vígjátéknak járó elismerést. Operatőrként csatlakozott a filmhez a barcelonai születésű Josep M. Civit, aki több évtizedes pályafutása alatt olyan nemzetközileg ismert alkotókkal is dolgozott, mint Brian de Palma, Penelope Cruz, Agustí Villaronga vagy Bigas Luna. A produkció ötvennapos forgatásán több mint százfős forgatócsoport dolgozott, a legbonyolultabb jeleneteknél 140 fő volt jelen. Az összesen 1200 főnyi statisztéria mellett több mint negyven színész szerepel a filmben. A forgatás 31 különböző helyszínen zajlott Budapest hét különböző kerületében, többek között az egykori MTV-székházban, az Alagútnál és a Lánchídon, az Alkotmány utcában, a Szabadság téren, továbbá két műteremben megépített díszletek között. A film hetven százaléka éjszaka forgott, egyebek mellett a kaszkadőrös, autós jelenetek is. Az utómunkálatokon is 25-30 fős stáb dolgozik, akik már a terepszemlék alatt bekapcsolódtak a megvalósításba, hogy a CGI-trükkök észrevehetetlenül egybesimuljanak a forgatott felvételekkel, biztosítva a látványos mozis élményt.