Kásler Miklós: A rokonok megbecsülése a magyarok jövőjének záloga

A magyarok származástudata, önazonossága, egymás iránti tisztelete és szeretete, rokonaik megbecsülése egyben a jövőjük záloga – mondta a tárcavezető az V. Ősök Napja ünnepélyes megnyitóján.

Bugac, 2019. augusztus 17. Hagyományõrzõ lovas az V. Õsök napja hagyományõrzõ fesztiválon Bugacon 2019. augusztus 17-én. A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány rendezvénye a magyar õsöknek és a magyar történelem nagy alakjainak állít emléket. MTI/Bús Csaba Fotó: Bús Csaba

A magyarok származástudata, önazonossága, egymás iránti tisztelete és szeretete, rokonaik megbecsülése egyben a jövőjük záloga – mondta az emberi erőforrások minisztere az V. Ősök Napja ünnepélyes megnyitóján mondott beszédében szombaton, a Bács-Kiskun megyei Bugacpusztán.

Kásler Miklós emlékeztetett: Álmos küldetése az volt, hogy összegyűjtse a rokon népeket és erőszövetséget kovácsoljon. Művét vitte tovább az utolsó fejedelem, Vajk – az első magyar király, István -, aki ezt a küldetéstudatot új dimenzióba emelte. Úgy alakította ki keresztény államát, hogy az ősök hagyományára, hagyatékára építkezett. A szuverenitásra, az integritásra, a függetlenségre, a hagyományok és az ősök tiszteletére – tette hozzá.

Hangsúlyozta, ez volt az a biztos alap a magyar nép sanyargattatásainak és véráldozatainak időszakában, amire újra és újra új hazát építhettek.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: nincs olyan szeglete a történelmi Magyarországnak, ahol a helyi érték tudatos feltárásakor ne jelent volna meg az ősök értéket, minőséget teremtő tudása, egészséges gondolkodást és életmódot közvetítő példázata. Hangsúlyozta, újra és újra bizonyosságot nyer, hogy a magyarok múltja több évezredes gyökérzete sebezhetetlen. Hiába rombolták várait, hiába pusztították falvait, fosztották ki sírjait, hiába hamisítják történelmét és eredetét.

Az Országgyűlés alelnöke szerint, „a közeli és a távoli magyar múlt ellenáll”, és nemcsak a magyar hit- és mítoszvilág éltető ereje vagy a hagyományokat különféle formában feltárók miatt, hanem a fiatal tudósnemzedék is rendre megkísérli az „évtizedek bűnös mulasztásait pótolni.”

Mint mondta, „a múlt ugyanis nincs magától, újra és újra meg kell hódítani”, ezt bizonyítja immár Bugac is sokadik alkalommal.

Bíró András Zsolt antropológus, humánbiológus, a Magyar-Turán Alapítvány elnöke, az V. Ősök Napja főszervezője beszédében kiemelte: a magyarok és testvéreik a Kárpát-medencei magyar összefogás legnagyobb közös ünnepén méltón tisztelegnek történelemformáló nagy őseik előtt.

Hangsúlyozta: méltók a magyar névre mindazok, akik büszkén vállalják és képviselik azt az ősi hagyatékot, amit a honszerző és honmegtartó, a Kárpát-hazát felvirágoztató nagy őseik hagytak rá.

A főszervező szerint a sajátos magyar nemzeti kultúra kialakulásához és „a megmaradás nemzetévé váláshoz” szükség volt a magyarság katonai erejére, szervezettségére, államalapító és -vezérlő képességére is. Az erő mellett azonban kitartás is kellett, de szükség volt a magyar nemzet szellemi erejére is – tette hozzá.

Az idei, sorrendben ötödik Ősök Napja rendezvényei már pénteken megkezdődtek és vasárnap estig tartanak Bugacon.

Újdonság az idei rendezvényen, hogy először tartanak nagy nomád felvonulást, amelyen több száz lovas szekerekkel, tevékkel, bivalyokkal és családtagjaikkal korhűen idézik meg a magyarok bejövetelét. Az Attila sátrában rendezendő antropológiai és régészeti kiállításon arc-, fegyver- és ékszerrekonstrukciókat láthat a közönség, de a sátorban mutatják be az első, Erdélyben megtalált lovas hun temetkezés eredeti maradványait is.

Először tartanak bemutatót a korabeli sírleletek alapján, az eredetivel azonos anyagokból készült íjrekonstrukciókból. Emellett több nomád sportversenyt is rendeznek. Koraközépkori harcokat és csatajeleneteket is bemutatnak, de kézműves foglalkozás és -bemutató, valamint vásár is várja a látogatókat.

A háromnapos program az ősökre való megemlékezéssel, a szertűzzel ér véget.