
Fotó: Bach Máté
A hajótestet tovább emelve már a zárt alsó fedélzet ablakai is előbukkantak. Ekkor ismét megállították az emelést. A tat közelében egy olyan roncsolódást és keresztirányú repedést találtak a felépítményen, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy a további emelés során letörhet a hajótest hátsó harmada. A mérnökök pontosan meghatározták, hol kell áthúznia a segítőiknek az újabb, immár ötödik acélkötelekből font hevedert, amit aztán a hajódaru másik, még szabad emelőcsigájához rögzítettek. Így folytatódhatott a kiemelés.
A munkálatok reggeli kezdésekor a Margit híd déli útpályái közül a járda felőlit a katasztrófa helyszínének térségében lezárták a forgalom elől, a járdát szintúgy. Ide csak az előre regisztrált magyar és nemzetközi sajtó munkatársai mehettek a munkák koordinálását végző Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársainak kíséretében. Az újságíróknak nyilatkozatban vállalniuk kellett azt is, hogy tiszteletben tartják a kegyeleti okokat, azaz nem közölnek fotót, videófelvételt a holttestekről. Egy stáb kivételével be is tartották ezt.
Amikorra a Hableányt az alsó fedélzet szintjéig kiemelték a vízből, a híd északi oldalán is lezárták a külső útsávot a forgalom elől. Itt telepítették ugyanis a tűzoltóság szerkocsiját, amiről tömlőket vezettek a híd alá a kiemelt hajóba, ahonnan a vizet folyamatosan szivattyúzták ki a Dunába. A kiemelés katonai fegyelmét jellemezte, hogy a tűzoltók őrnagyi rangú parancsnokához hiába is fordultak információért a járókelők, csak annyit mondott: a TEK illetékes a nyilatkozatra. A vízszivattyúzás közben odalent a roncsot átkutató búvárok megtalálták előbb a gyermek, majd még két felnőtt holttestét.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!