– A legnagyobb frakció vezetője lett a Fővárosi Közgyűlésben. Hogyan ítéli meg a képviselőcsoportok bevezetését?
– Mivel több két-három fős frakció is van a közgyűlésben, nem teljesen világos, hogy miért ragaszkodtak Karácsonyék ehhez a szisztémához, hiszen ilyen kis létszámnál nem a frakció a leghatékonyabb működési forma. Mindenesetre a Fidesz–KDNP esetében nem áll fenn ez a probléma.
– A különböző bizottságokban, az önkormányzati cégek igazgatóságában és felügyelőbizottságaiban a 2010 előtti szocialista kormányzás olyan arcai tűntek fel, mint Draskovics Tibor, vagy Atkári János. De ha az alpolgármestereket nézzük, közülük két szocialista veterán is található Gy. Németh Erzsébet és Tüttő Kata személyében. Azt jelenti mindez, hogy visszatérhet a Demszky-korszak?
– A káder nem vész el, csak átalakul, idézhetnénk a híres mondást, amely ebben a kontextusban kiváltképp megállja a helyét, hiszen olyan háttéralkuk köttettek, amelyekkel a régi nomenklatúra emberei jöttek vissza. Az ön által is említett nevek hallatán az az érzés foghatja el az embert, hogy időutazáson vesz részt. Valóban szürreális élmény volt azt látni, hogy a Humán bizottság élére azt a Havas Szófiát tették, aki az 1956-os forradalmárokat gyilkosoknak tartja, vagy hogy Gyurcsány Ferenc egykori testőrét, Handl Tamást nevezték ki a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság vezetőjének. A főpolgármester egy interjúban azt mondta, hogy Atkári segítségével szeretné visszaszerezni a Fővárosi Csatornázási Művek részvénypakettját, hiszen Demszky Gábor alatt Atkári készítette elő a vállalat privatizációját is. Bénító érvelés, az biztos. Ezek alapján szinte már az a különös, hogy Szilvásy György és Hagyó Miklós nem jelentek meg esküt tenni. Úgy tűnik, nem riogatás volt, hogy Gyurcsány fogja irányítani a fővárost a szivárványkoalíció többségbe kerülése után. A bukott szocialista miniszterelnök ennek megfelelően ott is ült az első sorban a közgyűlés alakuló ülésén.
– Bár ön például helyet kapott a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt. (BVH) felügyelőbizottságában, ám aránytalanul kevés hasonló tisztséget kaptak a kormánypárti képviselők. Erről mi a véleménye?
– A baloldali többség felrúgta a korábbi megállapodást azt illetően, hogy a különböző bizottsági helyek, valamint az önkormányzati vállalatok igazgatósági, felügyelőbizottsági tisztségeinek elosztása mandátumarányosan történjen. Karácsonyék azzal az abszurd érvvel indokolták azt a lépésüket, hogy a kormánypártok kontójára juttattak ilyen tisztségeket az LMP-nek és a Jobbiknak, hogy ezek a pártok az előző közgyűlésben szerintük „túl jóban voltak” velünk, ezért egy kalap alá vették őket a Fidesz–KDNP-vel. Ez teljesen értelmezhetetlen, ám viccnek azért erős. Közel 300 ezer szavazó voksolt az országot kormányzó pártszövetség képviselőire Budapesten, ez alapján jóval több döntéshozói tisztség járt volna az önkormányzati vállalatokban.
– Ráadásul úgy tűnik, hogy a Párbeszéd társelnöke az általa gyakran emlegetett átláthatóság követelményeit sem tartja be, hiszen mindössze háromnapos pályázatírási és beadási határidőt adtak meg a BVH vezetői posztjára. A villámpályázaton pedig Bajnai Gordon volt kabinetfőnöke, Walter Katalin nyerte el a legnagyobb fővárosi vállalat vezérigazgatói posztját. Mit szól a szokatlan tenderkiíráshoz?
– Úgy tűnik, hogy megszűnt pártokkal is kellett bővíteni a politikai alkukat. A tények egyértelműek, felesleges volt ezt a látszatpályázatot eljátszani. Annyira személyre szabott kiírásról volt szó, hogy a feltételek között az öt év vezetői tapasztalatot kiválthatóvá tették ugyanennyi idő tanácsadói tapasztalattal, hogy a jelölt megfelelhessen.
A Fidesz politikusa szerint háttéralkuk miatt térnek vissza az MSZP–SZDSZ-korszak emberei
Fotó: Kurucz Árpád
– A főváros eddigi működését látva nem fenyeget az a veszély, hogy a baloldali többség a pártpolitizálásra használja majd a választóktól kapott felhatalmazását? És így a viták szakmai alapon történő lefolytatása, valamint lelkiismeretes döntések helyett a budapestiek szenvedik majd el ennek a következményeit?
– Természetesen a közgyűlésben mindenkinek Budapest és lakosainak az érdekeit kell szolgálnia. Mi a Fidesz–KDNP-frakcióban a tudásunk legjava szerint végezzük a munkánkat, az új főpolgármesterrel pedig igyekszünk jóhiszeműek és türelmesek lenni – hiszen láthatóan még nincs meg a kellő tapasztalata – és megvárni, hogy az első néhány hónap alatt képes-e egy koherens Budapest-vízióval előállni. Azonban a jövő év elejére szeretnénk, ha látszana, hogy a baloldali városvezetés hová szeretne eljutni két-három éven belül, és milyen lépcsőkön keresztül tennék ezt. Tarlós István hivatali ideje alatt Budapest fejlődő, szerethető város és Európa egyik legnépszerűbb turisztikai fővárosa lett, és szeretnénk, ha ezen az úton haladhatnánk tovább.
– Mióta Karácsony elfoglalta a főpolgármesteri széket, konstruktívnak nem nevezhető politikai szándékot lehetett felfedezni több nyilatkozatában. Hogyan értékeli például, hogy a fővárosi hatókörbe tartozó projektekkel – például a 3-as metró és a Lánchíd felújításával – kapcsolatban több milliárdos forráshiányról beszélt?
– A kormány ugyanazokat az anyagi forrásokat biztosítja ezekre a beruházásokra, mint Tarlós István idejében. Amikkel az eddigi vezetés elboldogult, azt Karácsony Gergelyéknek is meg kell oldaniuk. Itt megjegyezném azt is, hogy a kampány alatt – és mind a mai napig – rengeteg olyan ígéret hangzik el a fővárosi vezetőktől, valamint kerületi szinten a szövetségeseiktől – az adórendeletektől kezdve egészségügyi kérdésekig –, ami nem az ő kompetenciájuk. Olyan dolgokra azonban nem tértek ki a kampányban, amelyek a mindennapok feladatait képezik a főváros vezetésében. A budapestieket nem lehet becsapni, ezért szeretnénk végre választ kapni arra, hogy a dugódíj pontosan milyen típusú járműveket érintene, hogyan építenék ki ezt a rendszert, és az hogyan befolyásolná a fővárosiak közlekedését. Nem világos, hogy mi lenne a kihirdetett Karácsony-féle klímavészhelyzet intézkedési terve, ahogyan az sem, hogy az olyan közszolgáltató cégekben, mint az FKF és a BKV, hogyan kívánnak megbirkózni a munkaerőhiánnyal hosszabb távon. Utóbbi problémát csak súlyosbították azzal, hogy az első közgyűlésen megtiltották a túlóra lehetőségét a fővárosi önkormányzat cégeiben.
– Karácsony több kérdésben 180 fokos fordulatot tett a saját korábbi álláspontjához képest. Mit gondol ezekről?
– Nem tudom, hogyan számol el a saját választóinak arról, hogy míg a kampányában stadionstopot hirdetett, már nemcsak a kispesti Bozsik-stadion létrejöttét támogatja, hanem a kézilabda-aréna, valamint az atlétikai stadion megépülését is. Stadionstop helyett lényegében kórházstopot hirdetett, értelmezhetetlen az álláspontja például a Dél-budai Centrumkórházzal kapcsolatban, mert arra és annak finanszírozására – a Szent János-kórházzal egyetemben – kormányzati döntés van. A Karácsony által sokszor emlegetett egészségügyi fejlesztések pedig eddig mindössze abban testesültek meg, hogy a kormánytól kért pénzt, de önkormányzati forrást nem volt hajlandó hozzátenni.
– Ejtsünk néhány szót a II. kerület vezetéséről. Az MSZP-s Őrsi Gergely nyert a baloldali összefogás színeiben, hogyan látja eddigi polgármesteri tevékenységét?
– Alighogy Őrsi elfoglalta a polgármesteri széket, különös módon megváltozott az üzenete. Míg a kampányban arról beszélt, hogy a hivatal vegzálja az embereket, és XIX. századi módon működik, október 14-én már az ő szemében is jól működő kerületté változott a városrész, és folytatja is az összes programunkat. 13 éve prosperál a kerület, nincs adóssága, és hatmilliárd forint volt a kasszában, amikor átadtam az önkormányzati hivatalt. Drukkolok, hogy maradjon meg fejlődő és stabil pénzügyi hátterű kerületnek a városrész, ám némi aggodalomra ad okot, hogy Őrsi felelőtlen választási ígéretei mellett mindenfajta hatástanulmány nélkül lemondott a helyi adóbevételek feléről, a politikai alkuk miatt pedig 13 év után egy helyett egyből négy alpolgármestert szavaztak meg. Remélem, nem a Medgyessy-kormány intézkedéssorozatához hasonló felelőtlen költekezés kezdődik, amely teljesen leapasztaná a kerület forrásait.
