Áder János elnöki nyilatkozatában felidézte: az Európai Tanács döntése értelmében 2019. május 23. és 26. között kell megtartani az európai parlamenti választásokat az unió országaiban.
„Alkotmányos kötelességemnek eleget téve, összhangban az uniós rendelkezésekkel és hazánk Alaptörvényében foglaltakkal, az európai parlamenti választások magyarországi időpontját 2019. május 26-ára írom ki” – közölte az államfő.
Hozzátette:
a választás valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár számára lehetőség arra, hogy a következő öt esztendőben befolyásolja az Európai Unió jövőjét.
„Magyarország a hazánk, Európa a közös otthonunk. Valamennyi választásra jogosult honfitársamat arra kérem, vegyen részt a soron következő európai parlamenti választáson” – olvasható a nyilatkozatban.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. A Brexit, a brit EU-tagság megszűnése miatt 751-ről 705-re csökken a parlament létszáma, és emiatt változik egyes tagállamok képviselőinek száma, de Magyarország továbbra is 21 képviselőt küldhet a testületbe.
Az EP magyar tagjaira az a mintegy 7,9 millió magyar állampolgár szavazhat, akinek Magyarországon lakóhelye van, továbbá azok az uniós választópolgárok, akik magyarországi tartózkodási hellyel rendelkeznek. Voksolhat a magyar listákra az a körülbelül 85 ezer nagykorú magyar állampolgár is, akinek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcíme.
Ez azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban élő, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – ellentétben az országgyűlési választásokkal – nem szavazhatnak a magyar listákra. Ők választójogukat az adott EU-tagországban gyakorolhatják.
Április 23-áig jelenthetik be listájukat a pártok
Az igazságügyi miniszteri rendelet rögzíti: a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak a március 20-ai névjegyzéki állapotnak megfelelően április 5-éig kell kézhez kapniuk az értesítést arról, hogy felvették őket a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg az értesítést, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) újat igényelhet. A kampány hivatalosan április 6-án kezdődik, a választáson indulni szándékozó pártok ekkortól kaphatják meg az aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóíveket a Nemzeti Választási Irodától (NVI).
Az EP-választáson az a párt állíthat országos listát, amely a választás előtti 37. napig összegyűjt 20 ezer érvényes ajánlást, és bejelenti listáját a Nemzeti Választási Bizottságnál.
A határidő azonban április 19-én, nagypénteken járna le, amely munkaszüneti nap. A választási eljárási törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a határidő munkaszüneti napon jár le, az igazságügyi miniszter a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapítsa meg.
Az IM-rendelet a listák bejelentésének határidejét április 23-án 16 órában jelölte meg.
Azok a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akiknek nem uniós tagállamban van lakcímük, és így szavazhatnak a magyarországi listákra, a választást megelőző 25. napig kérhetik regisztrációjukat,
amennyiben ezt eddig nem tették meg. Ez a határidő május 1-jén járt volna le, de az igazságügyi miniszter ebben az esetben is élt a határidő mozgatásával, és május 2-án 16 órában határozta meg a határidőt.
A külhoni választópolgároknak a választási iroda a szavazólap jogerőssé válását követően eljuttatja a szavazási levélcsomagot, aki nem levélben kérte, az május 11-étől veheti át a külképviseleteken. A választó a szavazatát tartalmazó borítékot vagy a szavazás befejezéséig eljuttatja a külképviseletekre, vagy pedig levélben juttatja el az NVI-hez, ebben az esetben a szavazatnak május 25-én éjfélig meg kell érkeznie.
Ha az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgára (az NVI 113 ezer ilyenről tud) hazája helyett inkább a magyar pártok listájára szeretne szavazni, akkor május 10-én 16 óráig kérheti felvételét az itteni névjegyzékbe. A névjegyzékbe vétel lezárulta után (legkésőbb május 11-éig) az uniós országok választási szervei tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik melyik országban kérték névjegyzékbe vételüket. Ilyenkor az anyaországában törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
A rendelet szerint május 16-a 16 óra a határideje a külképviseleti megfigyelők bejelentésének: a listát állító pártok megfigyelőket küldhetnek a külképviseletekre a szavazás törvényességének ellenőrzésére. Aki a szavazás napján nem tartózkodik Magyarországon, de az ország 134 külképviseletének valamelyikén szeretne voksolni, május 17-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, május 22-éig 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
