Ítéletet hirdetnek Gyurcsány elhárítófőnöke perében

Ítéletet hirdetnek Gyurcsány Ferenc volt elhárítófőnöke és társai vesztegetési ügyében – tudta meg lapunk. A kaposvári hadbíró március 11-re tűzte ki az ítélethozatal napját. Tíz évvel a botrány kirobbanása és három évvel a megsemmisített elsőfokú verdikt után ismét első fokon döntenek a százmilliós ügyben, amelyet átszőtt egy sor titkosszolgálati szál is.

Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőjét vesztegetési pénz elfogadásával vádolják Fotó: Havran Zoltán

– Az ítélethozatalt március 11-re tűztem ki, ha a Covid–19-járvány nem szól közbe ismét – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Vadócz Attila hadbíró Galambos Lajos vezérőrnagy – a Gyurcsány-kormány idejének egyik elhárítófőnöke – és társai büntetőperéről. Az ügy titkosított, annyit azért lehet tudni, hogy

a vád szerint Galambos Lajost és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori műveleti osztályvezetőjét, Gyarmati Györgyöt a hírekből és egy hírhedt alapítványi botrányból is ismert Jakubinyi Róbert vesztegette meg százmilliókkal, hogy „elintézzék” a büntetőügyeit.

A botrány 2011-ben robbant ki, amikor a titkosszolgálati kötődésű Egymásért, Egy-másért Alapítvány milliárdos csempészési és sikkasztási ügyében elítélték a szervezet kuratóriumának egykori elnökét, Földesi-Szabó László nyugállományú rendőr ezredest. A korabeli sajtóhírek szerint 2004-ben Földesi-Szabó Jakubinyi Róberttel alapította a szervezetet, amelynek már a bejegyzésében is az NBH vezetői segítettek.

Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőjét kenőpénz elfogadásával vádolják
Fotó: Havran Zoltán

– Egy alkalommal felmerült annak a lehetősége – talán 2005-ben volt ez, nyáron –, hogy egy harmadik országbeli cég nagyobb mennyiségű tartós élelmiszert, tehát konzerveket tudna adományozni az alapítványunknak – fogalmazott annak idején a Hír TV Célpont című műsorában Földesi-Szabó. – Úgy gondoltuk, mindenképpen elfogadjuk ezt, hiszen egyrészt az addigi tapasztalatunk alapján is nagyon sok a rászoruló.

Később aztán kidolgoztuk annak a metodikáját, hogy ezeket a konzerveket hogyan lehet eladni, hiszen mondjuk 86 babkonzervvel elég nehéz karitatívkodni, viszont az érte kapott pénzzel lényegesen egyszerűbb – magyarázta gyanús tevékenységüket az ezredes.

Földesi-Szabó szerint ezt a módszert – az elfogadásét és a későbbi eladásét is – az NBH jogászai dolgozták ki. Az alapítványhoz alig két év alatt több mint egymilliárd forint folyt be. Arra a kérdésre, hogy az NBH embereinek, vezetőinek mennyi pénzt adtak, illetve az alapítvány kasszájából mennyi pénz ment el magánzsebekbe, Földesi-Szabó nem tudott válaszolni.

Földesi-Szabó az ügyészségen tett vallomásában azt mondta: Jakubinyi Róbert utasítására vette fel a pénzt az alapítványi számláról, és minden esetben oda is adta társának, aki kifizette NBH-s kapcsolataikat.

– A rendelkezésre álló adataim és emlékezetem szerint az alábbi személyek a következő juttatásokban részesültek az alapítvány pénzéből: Galambos Lajos körülbelül százötvenmillió forintot kapott összesen készpénzben, Gyarmati György körülbelül százmillió forintot kapott készpénzben, Simon Ibolya százmillió forintot – vallotta 2011. június 6-án Földesi-Szabó László. Az egykori rendőrtiszt szerint a kenőpénzért cserébe a titkosszolgálati vezetők nyomozásokat és bírósági eljárásokat is befolyásoltak.

Földesi-Szabó Lászlót beismerő vallomása ellenére hét év börtönre ítélte jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla. (Jakubinyi ellen ma is folyik zárt ajtók mögött a csempészet és sikkasztás miatt indult büntetőper.)

Galambos, Gyarmati és Jakubinyi ellen 2013-ban emelt vádat az ügyészség a vesztegetés miatt. Maga a per 2014-ben, a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán kezdődött. Néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdettek elmarasztaló ítéletet. Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost a vesztegetési pénz elfogadásáért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel és százötvenmillió forint vagyonelkobzással sújtották. Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették. Másodfokon azonban megsemmisítették az ítéletet 2019-ben, és visszautalták első fokra a Vadócz Attila vezette katonai tanácshoz, Kaposvárra.