Minden eddiginél több pénzt fordít biztonságra a kormány

Hetente kétszáz illegális migránst fognak el a katonák és a rendőrök a déli határon a nyári időszakban, ezért is volt szükség a honvédség segítségére — tudtuk meg ­Németh Szilárdtól. A honvédelmi tárca államtitkára elmondta azt is, a megnövelt katonai költségvetésből a már ismert haditechnikai beszerzések mellett új, önjáró lövegeket és páncéltörő eszközöket is vesznek a honvédségnek.

Már az elmúlt hetekben is megnőtt a migrációs nyomás. A Magyar Honvédség katonái is újra őrzik a határt Röszkénél Fotó: MTI/Rosta Tibor

– A múlt héten nyújtotta be a 2020. évi költségvetést Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlésnek. A honvédség ennek ismét az egyik nyertese.

– A költségvetés középpontjában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, ezért ez a családok támogatásának költségvetése. Célunk még a magyar gazdaság eredményeinek megvédése, erről szól az a 13+1 intézkedés, amely visszaköszön ebből a költségvetésből. Az adópolitikánk is kiteljesedett, egyetlen adóemelő tétel sincs, csak adócsökkentést tartalmaz, de abból mindjárt hetet. Viszont a biztonság az alapja annak, hogy a családok és a gazdaság is tovább fejlődhessenek. Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb helye, és szeretnénk, ha ez továbbra is így maradna. A kormány még soha nem költött ennyit a magyar emberek biztonságára. A 2020-as költségvetésben 173 milliárd forinttal többet lehet erre a célra fordítani, mint idén. A honvédelemi tétel 103 mil­liárddal múlja felül a 2019. évit. A Honvédelmi Miniszté­rium húsz százalékkal több pénzzel, 616 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre.

– Hogyan tervezik elkölteni a megnövelt állami támogatást?

– Eltökéltek vagyunk a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program ütemezett megvalósításában. A jövő évi költségvetés 216 milliárd forintot tartalmaz a már megkezdett fejlesztések folytatására. Kiemelném a Gripenek szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatását érintő képességének kialakítását, az Airbus 145M könnyű- és a 225M közepes helikopterek beszerzését, rendszerbe állítását, a Leo­pard A4 és A7+ harckocsikat, a ­PZH–2000-es önjáró lövegeket, a Carl Gustav M4 kézi páncéltörő eszközöket és a Digitális katona programunkat.

– Ennyi fejlesztési pénz elköltéséhez hogyan lehet biztosítani a társadalmi kontrollt, a nyilvánosságot? Hogyan döntik el, hogy milyen haditechnikát szereznek be?

– Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága adja meg a felhatalmazást és végzi az ellenőrzést. A döntéseknél mindig a magyar érdeket és honvédség szakmai érveit tartjuk szem előtt. Ezekről a fejlesztésekről szívesen tájékoztatjuk a nyilvánosságot, és ezt a magyar emberek jó néven is veszik. Jó példa erre a Budaörsön megrendezett honvédelmi családi hétvégénk, amelyet óriási érdeklődés övezett. Nagyon fontosnak tartom a honvédelmi nevelés kérdését, a honvédhagyományok ápolását, a katonahősök emlékének méltó és kegyeletteljes tiszteletét az egész Kárpát-hazában.

Már az elmúlt hetekben is megnőtt a migrációs nyomás. A Magyar Honvédség katonái is újra őrzik a határt Röszkénél
Fotó: MTI/Rosta Tibor

– Hogyan fér bele a katonahősökre való méltó emlékezésbe, ami az úzvölgyi haditemetőben történt?

– Sehogy. A dormánfalvi román polgármesterrel fémjelzett sorozatos jog- és kegyeletsértés már április eleje óta zajlik a magyar közösség kárára. Ezt a tényt egyébként a román hatóságok is megállapították, de kétszínű módon semmit nem tettek a törvényesség helyreállításáért. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a két ország között kötött hadisírgondozási egyezmény maradéktalan betartására, a szakmai és kegyeleti szempontok érvényesítésére, közös megbeszélésre, egyeztetésre már kétszer is kérte román partnerét, a Nemzeti Hőskultusz Hivatalát. Mindenkinek megvan a joga arra, hogy saját halottjait meggyászolja, emléküket megőrizze. De nem úgy, ahogy ez román részről történik. Az, amit június 6-án tettek, mindennek a legalja: az odacsődített román szélsőségesek őrjöngve, magukból kivetkőzve törtek-zúztak egy katonai hősi temetőben. Ez barbár kegyeletsértés és agresszív provokáció volt.

Magyarország jó kapcsolatokra törekszik Romániával, ahol a székelyeknek és a románoknak egymást tisztelve, békében kellene élniük. Ezért joggal várjuk el a román kormányzattól, hogy az úzvölgyi temetőben azonnal szüntesse meg a törvény- és kegyeletsértő állapotot, biztosítsa az európai normákat és a magyar kisebbségi jogokat, s tartsa be a magyar és a román állam közötti hadisírgondozással kapcsolatos nemzetközi egyezményt.

Az államtitkár elmondta, hogy a kabinet 2020-ban is folytatja a rendvédelmiek béremelését
Fotó: Havran Zoltán

– Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a modern és ütőképes hadsereg középpontjába a katonát, az embert kell állítani. Hogyan valósul ez meg?

– A magyar honvédekről való gondoskodás, katonáink megbecsülése 2010 óta töretlen kormányzati szándék. Az életpályamodell, az illetmények versenyképessége, a kiszámítható jogállás, a társadalmi megbecsülés, a korszerű és kényelmes egyéni felszerelés, az élhető szolgálati helyek mind-mind a katonai eskü maradéktalan és őszinte teljesítésének feltételeit teremtik meg. Idénre teljesítettük az ötvenszázalékos béremelési programot. Jó hír, hogy 2020-ban a kormány folytatja a rendvédelmi béremelést.

– Kulcskérdés a toborzás és a katonai kiképzés, honvédelmi oktatás-nevelés. Hogyan állunk ezen a téren?

– „A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.” Épeszű, ép lelkű, jól képzett, hazaszerető honvédekre van szükségünk. Ez csak oktatással-neveléssel érhető el. Óriási bűn volt a középiskolai kadétképzés megszüntetése a Gyurcsány–Vadai-időszakban. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium elindításával azonban ezt is újraélesztettük. Ezt egészíti ki a honvédelmi ismeretek középiskolai oktatása, a honvédkadétképzés a szakgimnáziumokban. Ma ott tartunk, hogy az önkéntes tartalékosként is több mint 8500-an teljesítenek szolgálatot területi vagy egyetemi egységekben, miközben a szocialisták idején szégyenszemre összesen 17 tartalékosunk volt.

– Mi a helyzet a hazai gyártású fegyverekkel, lőszerekkel? Van már magyar hadiipar?

– Gyurcsányék országlását nemcsak a katonai képességeink kinyírása, hanem a hazai haditermelés teljes lenullázása is jellemezte. Mi azonban újjáélesztjük a magyar hadiipart. A modern kézifegyverek összeszerelése már tavaly megkezdődött, júliustól pedig a gyártósorok is beindulnak Kiskunfélegyházán. Bren–2 gépkarabélyokkal, Scor­pion EVO–3 géppisztolyokkal, valamint PA–09 és PA–07 pisztolyokkal látjuk el magyar honvédeket, rendőröket, börtönőröket és pénzügyőröket. Majd jöhet az export is.

– A múlt héten jelentették be, hogy ismét a határra vezényelik a honvédséget. 2015 és 2018 között 18 ezer katona vett részt a Közös Akarat elnevezésű határvédelmi műveletben, és több mint háromszáz kilométernyi ideiglenes biztonsági határzárat is telepítettek. Most mi lesz a feladatuk?

– Nyáron ismét megnőtt a migrációs nyomás a déli határainkon. Az embercsempészek tesztelik a védekezési képességünket. Már kétszer annyi határsértőt kapunk el és viszünk vissza a tranzitzónába, mint a téli időszakban, hetente több mint kétszázat. Honvédeink ezért június 1-jével visszatértek a határra, és segítik a rendőrség határvadászegységeit a rend, a nyugalom és a törvényesség fenntartásában. Felderítők, kutyás járőrök, helikopterek, rohamcsónakok, terepjárók, összességében ezer katonánk van szolgálatban, a másik ezer meg készenlétben. A pénz egyébként az összes, fent említett feladat maradéktalan elvégzéséhez rendelkezésünkre áll a jövő évi büdzsében, mert első a magyar emberek biztonsága.