Nahát, lehet röpdolgozat nélkül is!

— Ha jegy alatt azt értjük, hogy a gyerekek értékelését csupán egy számmal végezzük, akkor nálunk nincs ilyen. Ahogy klasszikus értelemben vett kémia- vagy irodalomóra sincs, sőt az óráink sem feltétlenül 45 percesek. A gyerekek mégis megtanulnak írni, megszeretik az olvasást, és tudományos kísérleteket végeznek. Lehet Magyarországon is újfajta iskolát csinálni, és nem azért, mert sok pénz van benne — így jellemzi lapunknak a hamarosan államilag akkreditált iskolává váló Budapest Schoolt az intézmény egyik megálmodója, Halácsy Péter. Az, hogy az alternatív iskola formabontó, XXI. századi tanterve az állami oktatási rendszer részévé válik, utat mutathat más kreatív „iskolacsinálóknak” is, mert sokan nem is gondolják, hogy valójában mi mindenre ad lehetőséget a rettegett Nemzeti alaptanterv.

A kreatív fejlesztésen és a projektalapú oktatáson van a hangsúly Fotó: Mirkó István

Egy évvel ezelőtt még maguk az alapítók sem gondolták, hogy a mai magyar oktatási rendszerben állami keretek között működhet egy olyan iskola, ahol nincs hagyományos tantárgyfelosztás, ahol angolóra helyett sokszor „csak” külföldiek vannak a gyerekekkel, ahol nem mindig csöngetnek ki 45 perc elteltével, és ahol nem a biológia-tankönyv fölött görnyedve tanulmányozzák a kétszikűe­ket, hanem a kiskertben paradicsomot ültetve beszélgetnek a tízévesekkel arról, vajon miért esik az eső, és mi lenne, ha nem lennének hangyák.

A kreatív fejlesztésen és a projektalapú oktatáson van a hangsúly
Fotó: Mirkó István

Az eddig magántanulói közösségként működő Budapest School jelenleg is dolgozik azon, hogy szeptembertől államilag akkreditált iskolaként működhessen. Kerettantervüket már elfogadta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), működési engedélyük beszerzése pedig folyamatban van.

– 2015-ben két 15 fős csoporttal indultunk egy-egy lakásban, egy óvodapedagógussal meg egy tanítóval. Mára majd háromszáz fős intézmény lettünk, 12 évfolyammal, ősztől 11 helyszínen – mesélte lapunknak Halácsy Péter, az iskola társalapítója, a fenntartó nonprofit szervezet ügyvezetője.

Pár éve az alapítók olyan iskolát álmodtak és valósítottak meg, ahol nemcsak a lexikális tudás átadásán van a hangsúly, hanem a kritikai gondolkodás és a kreativitás fejlesztésén is, ahol a gyerekeket a jövő kihívásaira készítik fel.

Mindezt vegyes életkorú csoportokban, összevont tantárgyakkal, személyre szabott, projektalapú oktatással próbálják elérni. Halácsyék nagy hangsúlyt helyeznek a szociális érzékenységre, az érzelmi intelligenciára és arra, hogy egyszerre jelenjen meg a tudás-készség-alkotás hármasa.

– Azt, hogy csak három tantárgyunk van, sokan félreértik, mert nem arról van szó, hogy itt kevesebbet tanulnak a diákok, mint máshol, hanem hogy komplexen szemléljük a dolgokat. A Nemzeti alaptanterv műveltségi területeit mi három nagy témakörbe vontuk össze, ezek lettek a tantárgyaink. A mindennapokban pedig a tantárgyakat apró elemekre bontjuk, és modulokon keresztül tanulnak a gyerekek.

A STEM nevű tárgy például a természet- és mérnöki tudomány, technológia és matematika angol kezdőbetűiből tevődik össze, a természettudományok egységes kezelésére utalva.

A Kult területhez a kultúra, a magyar és az idegen nyelvek, a történelem és a művészet tartozik, a Harmónia pedig a testi-lelki egyensúlyról szól, az erkölcstan, a testnevelés, a technika, az életvitel és az informatika tárgyakat felölelve. Sok iskola nem használja ki, de a Nemzeti alaptanterv igazából csak műveltségi területeket határoz meg, abban viszont szabad kezet ad, hogy a mindennapokban hogyan szervezzük meg az előírt tananyag átadását – hangsúlyozta Halácsy Péter, hozzátéve: fontos alapelvük, hogy a gyerek magáénak érezze a célokat, amelyekért dolgozik.

– Minden diák­nak saját mentora van, akivel háromhavonta megbeszélik, mit sikerült megvalósítani a célokból, ez alapján szervezik a következő időszak foglalkozásait.

Az értékelésünk pedig portfólióalapú, azaz nincsenek hagyományos értelemben vett dolgozatok, felelés és jegyek – legalábbis ha jegy alatt azt értjük, hogy a gyerekek értékelését csupán egy számmal végezzük. Folyamatosan könyveljük, dokumentáljuk a diákok teljesítményét, készítenek prezentációkat, számot adnak a tudásukról, és mindenre olyan értékeléseket kapnak, ami a lehető legtöbb szempontból ad visszajelzést – emelte ki az ügyvezető.

A Budapest School havi tandíja átlagosan százezer forint, de vannak „mecénások”, akik magasabb szülői hozzájárulást tudnak fizetni, így az ő pénzükön más gyerekek olcsóbban, sőt akár ingyen is tanulhatnak.

– Állami támogatást még nem kapunk, de szeptembertől – remélhetőleg már akkreditált iskolaként – megkapjuk a normatívát. Ez a költségvetésünk mintegy húsz százalékát fogja jelenteni, a többit a szülői közösségnek kell kifizetnie. Tudjuk, a tandíj sokaknak magas. A pénzt a tanárokra, az épületre és a szükséges minimális adminisztrációra költjük. Ami marad, abból költünk eszközök fejlesztésére. Nonprofit a vállalkozásunk. A fővárosban működő nemzetközi iskolákhoz képest egyébként elég alacsony a tandíj – magyarázza Halácsy Péter.

A hosszú távú tervek között további, akár külföldi terjeszkedés is szerepel. – Magam sem hittem volna, hogy az állami rendszerben meg tudjuk tartani a sajátosságainkat úgy, hogy közben megfeleljünk mind a 103 vonatkozó jogszabálynak és a tantervi kereteknek is.

De kiderült, hogy lehetséges. Sokat tanultunk az Emmivel végzett közös munkából, ami óriási élmény, és talán másoknak is jó példa lehet – zárta szavait az iskola társalapítója.