Nahát, lehet röpdolgozat nélkül is!

— Ha jegy alatt azt értjük, hogy a gyerekek értékelését csupán egy számmal végezzük, akkor nálunk nincs ilyen. Ahogy klasszikus értelemben vett kémia- vagy irodalomóra sincs, sőt az óráink sem feltétlenül 45 percesek. A gyerekek mégis megtanulnak írni, megszeretik az olvasást, és tudományos kísérleteket végeznek. Lehet Magyarországon is újfajta iskolát csinálni, és nem azért, mert sok pénz van benne — így jellemzi lapunknak a hamarosan államilag akkreditált iskolává váló Budapest Schoolt az intézmény egyik megálmodója, Halácsy Péter. Az, hogy az alternatív iskola formabontó, XXI. századi tanterve az állami oktatási rendszer részévé válik, utat mutathat más kreatív „iskolacsinálóknak” is, mert sokan nem is gondolják, hogy valójában mi mindenre ad lehetőséget a rettegett Nemzeti alaptanterv.

A kreatív fejlesztésen és a projektalapú oktatáson van a hangsúly Fotó: Mirkó István

A Kult területhez a kultúra, a magyar és az idegen nyelvek, a történelem és a művészet tartozik, a Harmónia pedig a testi-lelki egyensúlyról szól, az erkölcstan, a testnevelés, a technika, az életvitel és az informatika tárgyakat felölelve. Sok iskola nem használja ki, de a Nemzeti alaptanterv igazából csak műveltségi területeket határoz meg, abban viszont szabad kezet ad, hogy a mindennapokban hogyan szervezzük meg az előírt tananyag átadását – hangsúlyozta Halácsy Péter, hozzátéve: fontos alapelvük, hogy a gyerek magáénak érezze a célokat, amelyekért dolgozik.

– Minden diák­nak saját mentora van, akivel háromhavonta megbeszélik, mit sikerült megvalósítani a célokból, ez alapján szervezik a következő időszak foglalkozásait.

Az értékelésünk pedig portfólióalapú, azaz nincsenek hagyományos értelemben vett dolgozatok, felelés és jegyek – legalábbis ha jegy alatt azt értjük, hogy a gyerekek értékelését csupán egy számmal végezzük. Folyamatosan könyveljük, dokumentáljuk a diákok teljesítményét, készítenek prezentációkat, számot adnak a tudásukról, és mindenre olyan értékeléseket kapnak, ami a lehető legtöbb szempontból ad visszajelzést – emelte ki az ügyvezető.

A Budapest School havi tandíja átlagosan százezer forint, de vannak „mecénások”, akik magasabb szülői hozzájárulást tudnak fizetni, így az ő pénzükön más gyerekek olcsóbban, sőt akár ingyen is tanulhatnak.

– Állami támogatást még nem kapunk, de szeptembertől – remélhetőleg már akkreditált iskolaként – megkapjuk a normatívát. Ez a költségvetésünk mintegy húsz százalékát fogja jelenteni, a többit a szülői közösségnek kell kifizetnie. Tudjuk, a tandíj sokaknak magas. A pénzt a tanárokra, az épületre és a szükséges minimális adminisztrációra költjük. Ami marad, abból költünk eszközök fejlesztésére. Nonprofit a vállalkozásunk. A fővárosban működő nemzetközi iskolákhoz képest egyébként elég alacsony a tandíj – magyarázza Halácsy Péter.

A hosszú távú tervek között további, akár külföldi terjeszkedés is szerepel. – Magam sem hittem volna, hogy az állami rendszerben meg tudjuk tartani a sajátosságainkat úgy, hogy közben megfeleljünk mind a 103 vonatkozó jogszabálynak és a tantervi kereteknek is.

De kiderült, hogy lehetséges. Sokat tanultunk az Emmivel végzett közös munkából, ami óriási élmény, és talán másoknak is jó példa lehet – zárta szavait az iskola társalapítója.