Komoly átalakuláson megy át a matematika oktatása is a következő években. Ahogy korábban megírtuk, a cél, hogy a tantárgy gyakorlatiasabbá, életközelibbé, a gyerekeknek szerethetőbbé, érdekesebbé váljon. Csapodi Csaba, a tantervi munkálatok matematikai munkacsoportjának tagja a szeptembertől felmenő rendszerben életbe lépő módosítások kapcsán azt mondta lapunknak: – A tananyagot a korábbi NAT-okra építve gondolták újra, úgy, hogy megőrizzék a szabályozás szellemiségét, ugyanakkor a tanulói terhek csökkentése érdekében az életkori sajátosságoknak megfelelően tolódjanak el a hangsúlyok.
A szakértő alsó tagozaton a leglényegesebb változások között említette, hogy teljesen kikerült a követelményekből a definíciók ismerete. A hangsúly inkább a konkrétumokhoz kapcsolódó megértésre és a cselekvő tapasztalatszerzése került, mert az elvonatkoztatások elvégzésére ebben az életkorban még nem elég érettek a diákok. – Alapelvként kimondható, hogy a számfogalom pontos kimunkálását, a mérés gyakorlati kivitelezését, a geometriai tevékenységeket nélkülözhetetlennek tartjuk a felső tagozatos továbblépéshez. Szintén kiemelt feladatnak tekintettük a tanulók önálló alkotó és problémamegoldó gondolkodásra nevelését – fűzte hozzá Csapodi Csaba. Felső tagozaton ugyancsak azzal a szándékkal alakították át a tananyagot, hogy elvont fogalmak, definíciók, tételek ismerete és számonkérése helyett a gyakorlatban megtapasztalható problémák jelenjenek meg. Előtérbe kerül tehát a játékos felfedezés.
A hangsúly a cselekvő tapasztalatszerzésre került
Fotó: 123RF
Markáns változások figyelhetők meg a középiskolai évfolyamokon is. Ebben a szakaszban jelentősen csökken a tananyag, kifejezett cél volt, hogy a mindenkinek kötelező minimumkövetelményekből elhagyják a túlságosan absztrakt, a mindennapi élettől, tapasztalástól távol álló ismereteket. Ennek értelmében kikerültek a tananyagból például az abszolút értékes egyenletek, a valós számok halmazán értelmezett trigonometrikus függvények, a logaritmusos egyenletek és a vektorok skaláris szorzata is. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az ismeretek továbbra is fontosak, de azt javasolják, hogy inkább csak a matematika iránt fogékonyabb, a matematikával többet foglalkozó, műszaki, természettudományos, gazdasági irányban továbbtanuló diákoknak írják elő ezeket. A jelenlegi követelményekhez képest újdonság, hogy a középiskolában kötelező elemként jelenik meg egyes tételek bizonyítása.
– Mindhárom szakaszra igaz, hogy új témaként jelennek meg a pénzügyi és gazdasági ismeretek. Az egyszerű stratégiai, logikai, pénzügyi játékok és társasjátékok a mindennapi matematikatanítás részévé válnak. Ezzel nemcsak a matematika óra hangulatának javítása a cél, hanem bizonyos fontos fogalmak megalapozása, játékos előkészítése is – magyarázta a szaktanár, aki arra számít, hogy az előírt tananyag a rendelkezésre álló órakeret nyolcvan százalékában elsajátítható lesz egy átlagos diák számára. Kitért arra is, hogy a matematikaórákon a jelenleginél sokkal több kommunikáció, vita, érvelés, játék és vizuális reprezentáció várható, amelyek a matematikatanítás gondolkodásfejlesztő hatását valósítják meg.
