Otthon kísérletezhet a diák

Labor és szertári mérőeszközök híján sem kell lemondani a tanulóknak a fizikaórák izgalmas kísérleteiről, a hétfőn megkezdődött digitális munkarend új terepet nyit a gyakorlati ismeretek oktatásának – mutatott rá a lapunk által megkérdezett tananyagfejlesztő szakértő. A koronavírus-járvány miatti kényszerhelyzet ráadásul éppen azokat a korszerű pedagógiai megoldásokat hozza előtérbe, amelyeket az ősztől életbe lépő Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek is szorgalmaznak.

A digitális eszközök használata kiváltja a tantermi vagy a laboratóriumi eszközöket, és érdekessé teheti magát a tanulást is Fotó: Éberling András

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek közelebb állnak a táv- és a digitális oktatáshoz, mint a korábbiak. Az előírt és javasolt tevékenységek jelentős része ugyanis számítógépes eszközökre íródott – hangsúlyozta lapunknak a köznevelést érintő rendkívüli változások kapcsán Egri Sándor. A módosított tananyag szabályozását kidolgozó Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport munkatársa, a Debreceni Egyetem Fizikai Intézetének oktatója saját szakterülete kapcsán jelezte: otthon is kivitelezhető például a fizikai jelenségeket bemutató videók elemzése vagy a különböző mérések (például zajszintmérés) mobilalkalmazásokkal való elvégzése.

– A digitális tanulás lehetőségeinek kihasználása mellett nagy hangsúlyt kap a környezetben, a háztartásban fellelhető eszközök működésének vizsgálata, természeti jelenségek megfigyelése is. A módosított tantervekben javasolt tevékenységként szerepel például a környezetben található fényforrások megfigyelése, ez elvégezhető mondjuk a kerékpárlámpák szétszerelésével és az alkatrészek vizsgálatával. De tanulmányozható a fény akár a környezetben létrejövő árnyékok megfigyelésével, fényképezésével is. Az ehhez hasonló feladatok otthoni körülmények között is elvégezhetők, nem szükséges hozzá tanterem, labor, szertári mérőeszközök, ahogyan a konyhai mérleg, a mobiltelefon stopperórája, egyszerű hőmérők is használhatók a háztartásban lezajló fizikai folyamatokkal kapcsolatos mérésekre – magyarázza a szakértő. A módosított NAT-ban kimondottan újdonságnak számít a mobiltelefon alkalmazásának gyakori megjelenése is.

A digitális eszközök használata kiváltja a tantermi vagy a laboratóriumi eszközöket, és érdekessé teheti magát a tanulást is
Fotó: Éberling András

Egri Sándor hangsúlyozta, hogy a távoktatás során nagyon lényeges szempont lesz a diákok motivációjának fenntartása. – A javasolt tananyagok általában szoros kapcsolatban vannak a diá­kot körülvevő világgal, esetenként a napi hírekre reflektálnak, ezzel pedig a nemzetközi tapasztalatok szerint könnyebbé teszik a tantárgy iránti érdeklődés kialakítását és fenntartását – állapította meg.

Kitért arra is, hogy a középiskolákban a jövőben közel harminc százalékkal csökken a fizikatananyag.

– Több téma kikerült, például a földrengések, a tengeráramlatok, a hálózatokkal vagy a nanofizikával kapcsolatos részek csakúgy, mint a számítógép felépítésével kapcsolatos elektronikai ismeretek. A tananyagcsökkentés lehetővé teszi azt, hogy növekedjen a gyakorlati alkalmazások köré épülő, hasznos, praktikus ismereteket nyújtó, élményszerű fizikaórák száma. Mindez a tanárnak is a korábbinál nagyobb szabadságot enged abban, hogy a tanítás súlyponti kérdéseit saját tapasztalatai­nak és az osztály képességeinek megfelelően válassza meg – tette hozzá a tantervi szakértő. A tananyag mérséklése egyébként azért is indokolt, mert a középiskolában eggyel csökkent a fizika óraszáma.

Az általános iskolás tananyagról Egri Sándor elmondta: megjelenik a fizika néhány újabb tudományos eredményének bemutatása, és nagy hangsúlyt kap az állítások tudományos megalapozottságának vizsgálat is. Utóbbi szerinte különösen időszerű, mert az interneten keresztül a diákok egyre gyakrabban találkoznak magukat tudományosnak feltüntető, de valójában tudománytalan állításokkal, elképzelésekkel.