Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az egészen biztos, hogy 2010 előtt a bankoknak jó dolguk volt Magyarországon, hiszen semmi olyan jogszabály nem született, mely a mozgásterüket szűkítette, és az ügyfelek érdekeit védte volna. 2009-ben a Bajnai-kormány és az MSZP parlamenti frakciója mindössze egy etikai kódexszel próbálta „védeni” a devizahiteleseket, csakhogy ez semmire nem kötelez. Szigorú jogszabályokat kellett volna alkotni, és már a devizahitelek elszaporodásakor fel kellett volna lépni – vélekedett a Fidesz frakcióvezetője.
Arra a felvetésre, hogy a svájci jegybankelnök figyelmeztette Magyarországot, Rogán azt mondta: ez a hang nem jutott el a hitelfelvevőkhöz, mert a magyar kormány nem közvetítette az észrevételt. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben az Orbán-kormány betiltotta a devizahiteleket, de ezt szerinte már elődeinek meg kellett volna tenniük, legkésőbb 2006-ban.
Hétfői állásfoglalásával a Kúria jogegységi tanácsa tisztázta a devizaügyekben döntést igénylő eddigi kérdéseket – erről beszélt lapunknak adott június 21-ei interjújában Simonné Gombos Katalin. A legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője elmondta azt is, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet.
A Bankmonitor kiszámolta, hogy pontosan mennyit is nyerhet egy frankhiteles a fenti döntés következtében. A portál 7 millió forintos, frankban húsz évre felvett hitelt vett alapul, melyre 2007 januárjában szerződtek le (ekkor egy frank 156 forintot ért). Ha forintban vették volna fel a hitelt, a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt, és 3,3 millió forinttal lenne alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt volna jobban.
