Folytatódik a devizaügyek bírói elemzése

Simonné Gombos Katalin: Két héten belül nyilvánosak a Kúria döntésének indokai.

– A kamatemelések mekkora kiadásokat rónak a hitelfelvevőkre?
– Elemzői számítások tizenhat százalékra teszik az egyoldalú szerződésmódosítások okozta terheket. Ez ügyben a jogegységi határozat egyébként úgy szól: tisztességtelen a megállapodás banki módosítása, ha a változtatás lehetőségéről szóló szerződési feltétel nem felel meg bizonyos követelményeknek. Érvénytelenné minősítheti a bíróság az egyoldalú módosítást, ha a kikötés megfogalmazása nem egyértelmű, s az adós nem láthatja át, mikor és miképpen emelkedhetnek a terhei. Ilyen esetekben részletes vizsgálat szükséges, és a bíróságnak elemeznie kell az adott megállapodás addigi összes egyoldalú módosítását. Ha a változtatások tisztességtelenek, ennek jogi következménye, hogy e követelések nem érvényesíthetők. Azaz úgy kell a tartozást átszámolni, mintha a kérdéses kamatemelésekre nem került volna sor.

– A jogegységi döntés az árfolyamváltozással is foglalkozott. E körben miképpen foglalható össze a bírák álláspontjának lényege?
– A hitelszerződés tisztességtelenségéhez vezet, ha a bíróságon az adós bizonyítja, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást az árfolyamkockázat valós veszélyeiről, vagy a banki közlések alapján joggal gondolhatta, hogy az árfolyamok ingadozása nem jelent különösebb kiadásokat a számára. Hogy az adott szerződésnél mi számított megfelelő tájékoztatásnak, azt csak a konkrét esetet megítélő bíróság döntheti el. Az árfolyamkockázat okozza egyébként a legsúlyosabb terhet.

– A kiadások növekedésével a legtöbb devizahiteles tisztában lehet, azt azonban kevesebben tudják: a Kúria most közzétett jogegységi döntése milyen jogviták kimenetelét befolyásolhatja.
– A határozat a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyes pontjainak megítéléséhez ad iránymutatást. Minden olyan fogyasztói hitelügylet szóba jöhet, amiben külföldi pénznem szerepel – a jelzálog-szerződések mellett így a szabad felhasználású és az áruvásárlási hitelek miatti perekben is lényeges szerepet kaphatnak a mostani döntés egyes megállapításai. Hozzáteszem: a jogegységi határozatban foglaltakat az első és a másodfokú bíróságoknak a folyamatban lévő vagy a jövőben meginduló eljárásokban kell figyelembe venniük. Igaz ez az olyan perekre is, amelyeket a végrehajtások megszüntetése érdekében indítottak meg. A jogegységi határozat egyes pontjai tehát a fizetni nem tudó adósok ügyeiben is lényegessé válhatnak.

– S mi a helyzet akkor, ha az ügyfelek már visszafizették devizakölcsönüket, vagy épp ellenkezőleg: elárverezték az adós házát, értékeit?
– Ezekben az esetekben is sor kerülhet a tartozások átszámolására, de leginkább csak úgy, hogy a bank önszántából, maga végzi el a műveletet. Hangsúlyozom, a jogegységi döntés kizárólag a bíróságokra nézve kötelező, a pénzügyi szféra szereplőit a Kúria határozata nem köti. A hitelintézetek persze tehetnek bizonyos lépéseket, már csak azért is, hogy elkerüljék a perek sokaságát.

– Előfordulhat tehát a Kúria szerint, hogy az adósok a jogegységi határozat nyomán tömegesen citálják bíróság elé bankjukat?
– Ez a lehetőség természetesen nem zárható ki. Jelenleg ugyanakkor az látszik a legjobb megoldásnak, hogy az adósok megvárják, miképpen próbálja meg rendezni a jogalkotás a devizahitelek okozta problémákat. Már csak azért is, mert a perindításnak megvannak a maga kockázatai. A pereskedés költségei mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a jogegységi döntés általános kívánalmakat fogalmaz meg, egy-egy szerződés azonban számos, külön vizsgálatot igénylő részletet is tartalmazhat.

– Ha már a türelemnél tartunk: a hitelfelvevők és a témakört elemző szakértők az elmúlt időszakban nemegyszer éppen azt sérelmezték, hogy a Kúria túlságosan is türelmesen, vagy inkább nehézkesen és lassan tette fel a kérdéseket és találta meg az egyes válaszokat. Önnek mi erről a véleménye?
– Több százezer ügyfélnek van ma is devizakölcsöne, a témakör társadalmi jelentősége tehát óriási. A Kúria ebben a helyzetben nem hozhatott elhamarkodott döntést.

– Pedig a hiteladósok még tüntettek is a Markó utcai igazságügyi palota előtt. Hogyan kezelte a testület a társadalmi nyomást?
– Nyomásról semmiképp sem beszélnék. A Kúria tisztában volt az ügy horderejével, és vállalta a döntés felelősségét. A határozatok kimunkálásához idő kellett, szükséges volt megismerni a körülményeket, a részleteket. A mostani, három pontból álló döntés előtt a jogegységi tanács például szakérői véleményeket is beszerzett, jogászprofesszorok és bírósági szakemberek egyaránt kifejtették nézeteiket. A határozat meghozatalához, a problémakör tisztázásához elengedhetetlen volt az Európai Bíróság Kásler-ügyben adott jogértelmezése is.

– A történések fényében némelyek úgy fogalmaztak: felesleges volt 2013 januárjában a Kásler-aktát a luxembourgi Európai Bíróságnak megküldeni. A Kúria egyes nézetek szerint ezzel másfél évet kidobott az ablakon.
– Az európai ítélet nélkül a Kúria nem fogalmazhatott volna meg ennyire egyértelmű és nyilvánvaló véleményt az árfolyamrés kapcsán, sőt, a jogegységi tanács az egyoldalú szerződésmódosítások kérdésében is csak visszafogottabb következtetést vonhatott volna le. Úgy vélem, a decemberi és a hétfői határozat egyaránt kimunkált döntés, s akár alapjául is szolgálhat a devizahitelek problémáit megoldani szándékozó jogszabálynak.

– A Kúria határozatai kijelölik, esetleg korlátozzák az Országgyűlés lehetőségeit, mozgásterét a devizahitelek kivezetéséről szóló törvény elfogadásakor?
– Ahogy a bankok, úgy a törvényhozás lépéseit sem határozza meg a jogegységi döntés. A parlament lehetőségeinek határait főként az Alkotmánybíróság (AB) márciusi alaptörvény-értelmezése jelöli ki. Megjegyzem, az AB tág keretet szabott a beavatkozásra. A Kúria tevékenységéhez visszatérve azt mondhatom el: a jogegységi határozat meghozatalával a legfőbb ítélkező fórum elvégezte a maga feladatát. Így a bíróságoknak nincs és nem is lehet beleszólásuk abba, hogy az Országgyűlés milyen módszerekkel, például a devizahitelek forintosításával vagy más módosításokkal orvosolja a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések hibáit, hiányosságait. Úgy vélem ugyanakkor, a jogegységi határozatból leszűrhetők következtetések a hitelproblémák megoldása ügyében.

2012. december 10. Polgári kollégiumi vélemény a fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának tisztességtelenségéről.

2013. január 15. A Kúria felfüggeszti a Kásler-pert, és a luxembourgi Európai Bíróságnál előzetes eljárást kezdeményez az árfolyamrés ügyében.

2013. december 16. Az első jogegységi döntés hitelkérdésben. A Kúria ekkor kimondta például, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus nem ütközik jogszabályba, jó erkölcsbe, nem uzsorás jellegű és nem színlelt kontraktus pusztán amiatt, mert az árfolyamkockázat az adóst terheli.

2014. június 3. A Kúria ítéletet hirdet a Kásler kontra OTP perben. A döntés szerint az árfolyamrés tisztességtelen.

2014. június 16. A devizakölcsönök kapcsán a Kúria meghozza második jogegységi határozatát. A legfőbb bírói fórum állást foglal az egyoldalú kamatemelésről, az árfolyamkockázatról és az árfolyamrésről.

A teljes interjú a Magyar Nemzet szombati lapszámában olvasható.