A legfőbb ítélkező fórum polgári kollégiumának szóvivője elmondta azt is, a határozat indokolása két héten belül elkészülhet. A bírósági szakember hozzátette: a jogegységi határozatból a törvényhozók következtetéseket szűrhetnek le a maguk számára. Megtudtuk azt is, hogy a témakör elemzése folytatódik a Kúrián. Az év végére fejezheti be munkáját egy szakmai csoport, amely megvizsgálja, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az érvénytelen kölcsönszerződéseknél.
– A Kúria az utóbbi hónapokban két jogegységi döntést is meghozott a devizakölcsönök ügyében: a testület tavaly decemberben hat témában, pár nappal ezelőtt további három pontban összegezte a hitelkérdés megítélésnek legfontosabb jellemzőit. Befejezte a legfőbb ítélkező fórum a devizahitel konstrukciójának elemzését?
– Jogegységi eljárásában a Kúria azokat az eseteket, problémaköröket vizsgálhatja meg, amelyekben már az ország bíróságain több, eltérő tartalmú határozat született. Az elmúlt idők ítéletei alapján egyértelműnek látszott, hogy a devizahitelek számos részlete tisztására vár. Az eddigi kérdéseket a jogegységi tanács december 16-i és a hét elején meghozott döntése megválaszolta, a testület további részleteket most nem vizsgál. Megjegyzem ugyanakkor, hogy megkezdte munkáját az a joggyakorlat-elemző csoport, amely azt tekinti át, milyen jogkövetkezmények alkalmazhatók az érvénytelen kölcsönszerződések ügyében. Eredmény az év végére várható.
– A héten az árfolyamváltozás, az egyoldalú kamatemelés és az árfolyamrés kérdésében foglalt állást a Kúria, ám egyelőre csak a határozat lényegét ismerhette meg a közvélemény. Mikor teszik közzé a döntés indokait?
– Két héten belül elkészül a jogegységi határozat indokolása, s ez a Kúria megállapításai mögött meghúzódó okokat, a döntés alapjául szolgáló érveket tartalmazza. Az indokolásból úgy vélem, számos összefüggés válhat világossá, az érvelés sokat segíthet a jogegységi határozat egyes elemeinek pontos megértésében.
– Addig is, amíg az indokok nyilvánossá válnak, arra kérem, röviden foglalja össze a döntés legfontosabb megállapításait. Elsőként az árfolyamrés ügyére térhetnénk ki.
– A jogegységi tanács – megismételve a Kásler-ügyben meghozott ítélet lényegét – azt mondta ki, hogy a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésekben tisztességtelen, ha a pénzintézet vételi árfolyamon folyósítja a kölcsönt és eladási árfolyamon számítja ki a törlesztőrészleteket. A különböző árfolyamok helyett – a jogegységi döntés szerint – a jegybank adott időszakban érvényes hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni. Mindezek alapján – első lépésként – azt szükséges kiszámolni, hogy a hitelfelvevő megfelelő összeget kapott-e a kölcsön folyósításakor. Ezt követően pedig valamennyi törlesztőrészletnél el kell végezni a matematikai műveletet. A szakmai becslések szerint az árfolyamrés legfeljebb az adósok többletterheinek egy-két százalékát teheti ki, vagyis korántsem ez a legnagyobb tétel.