A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Kövér László házelnök bejelentette: Szelényi Zsuzsa (független) megszüntette az összeférhetetlenségét okozó körülményeket. Az Országgyűlés elnöke megemlékezett az utolsó szovjet megszálló katona hazánkból való távozásának évfordulójáról. Ezen a napon fogadta el a Ház az ország szuverenitásáról szóló törvényt – közölte, hozzátéve: „Magyar nemzedékek évszázados vágya teljesülhetett be ezelőtt 23 esztendővel.”
Kövér beszámolt róla, hogy a kormány megküldte az Országgyűlésnek őszi jogalkotási programját, az államfő pedig az államtitkárok kinevezéséről szóló átiratokat. Bejelentette: Pogácsás Tibor a kinevezése miatt lemondott jegyzői tisztjéről.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában a Kúria devizahitelesekkel kapcsolatos jogegységi döntéséről szólva elmondta, az fordulópontot jelent a devizahitelesek ügyében: először mondták ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el devizahitelesek százezreivel szemben. Ennek megfelelően dolgoznak azon a törvényen, amely legkésőbb ősszel kerül a Ház elé – ígérte.
Szerinte fel kell tenni a kérdést: azok a kormányok, amelyek idején mindez történt, azok miért nem vették ezt észre? Emlékeztetett: 2010 őszéig volt lehetősége a bankoknak a tisztességtelen nyerészkedésre. Azt kérdezte: azok a baloldali képviselők, akik ma is a parlamentben ülnek, miért nem voltak hajlandók észrevenni mindezt? Azt kérte tőlük: most az egyszer álljanak a bankok helyett az ügyfelek mellé.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a négy év egyik legfontosabb feladata lesz a devizahitelesek kérdésének megoldása. Olyan megoldást nem tartott lehetségesnek, amely végrehajthatatlan, amelyből egyetlen érintett is kimarad, vagy amely nem zárja le hosszú távon a kérdést. Megkerülhetetlennek ítélte a szocialista kormányok felelősségét.
Schiffer András, az LMP elnöke közölte, árfolyamkockázatnak nincs helye a hitelszerződésben. Szerinte nemcsak a bankoknak, hanem a korábbi kormányoknak is van elszámolnivalója a konstrukcióért. Bírálta mind az első Orbán-kormányt, mind az azt követő szocialista kabineteket, de szerinte a jegybanki vezetéseknek is felelősségük van.
Tállai szerint az első Orbán-kormánynak a helyzet kialakulásához semmi köze nincs. Annál nagyobb a felelőssége a Fidesz-kormánynak, hogy 2010-ben megállította a devizahitelezést – közölte. Hozzátette: nem tudják támogatni azt az LMP-s javaslatot, amely az adósokat pereskedésre késztetné.
Hoffmann Rózsa a Nemzeti Pedagógus Karról beszélt napirend előtti felszólalásában. A KDNP politikusa a pedagógusszervezetekről szólva azt mondta: egyes szakszervezetek – amelyek a tanártársadalom szűk rétegét képviselik – erősen átpolitizálódtak. Szerinte szükségessé vált egy olyan szerveződés létrehozása, amely a többséget képviseli, ez szülte meg a Nemzeti Pedagógus Kart.
Életre hívása nem hirtelen támadt politikai ötlet eredménye, hanem négyéves előkészítő munkáé – mondta. A tagság valamennyi pedagógusnak lehetőséget teremt arra, hogy bekapcsolódjon a szakmai kérdések véleményezésébe, ám senkit semmire nem kényszerít – mondta.
Czunyiné Bertalan Judit közoktatásért felelős államtitkár is úgy vélte: a pedagógusok lehetőséget kapnak arra, hogy segítsék az oktatáspolitika irányítását. Szerinte a tisztségviselők megválasztása átlátható volt. Ilyen széleskörűen reprezentált hozzászólási lehetősége a magyar pedagógustársadalomnak nem volt – jelentette ki. Szerinte is mintha kicsit szereptévesztésbe kerültek volna a szakszervezetek az elmúlt időszakban. Szakmai partnerséget ígért a szervezetnek.
Schneider Tamás napirend előtt ismertette, hogy a Jobbik a családi adókedvezményt már a kétgyermekeseknél is jelentősen növelné. Szerinte az érintett tárca is belátta, hogy a legalacsonyabb jövedelműek nem tudnak élni a lehetőséggel. Úgy vélte: az elmúlt tíz évben drasztikusan csökkent a kétgyermekes családok száma, ezért kell azokat jelentősen segíteni.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra mutatott rá, mennyivel növekedett a családosok jövedelme az Orbán-kormány intézkedései után. Szólt a munkahelyvédelmi programokról is. A kormány minden részterületre kiterjedő intézkedési csomagjának meg is lett az eredménye – vélekedett.
Tóbiás József a közteherviselésről beszélt napirend előtti felszólalásában. Az MSZP frakciójának megbízott vezetője szerint a magasabb jövedelműeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közterhekből. Szerinte annak, aki a közösből él, legyen elég a tisztességes haszon. Megismételte pártja kezdeményezését, hogy azon cégek, amelyek bevételeik több mint felét közpénzből nyerik, az osztalékuk után 75 százalékos adót fizessenek.
Tállai András reagálásában arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok alatt a közbeszerzéseken csak külföldi cégek nyertek nagyberuházásokat, a külföldi energiaszolgáltatók pedig „kényük-kedvük szerint emelhették az árat”, a multinacionális cégek és nagy mezőgazdasági vállalatok kapták a támogatásokat. Ezzel szemben a Fidesz-kormány magyar cégeknek adja a közbeszerzéseket, és az energiapolitika terén is más irányt vett a kabinet: nem nőnek, hanem csökkennek az árak – fűzte hozzá.
