Szabó Tímea egy vaskos bocsánatkéréssel tartozik

Az államtitkár szerint a Párbeszéd frakcióvezetője kiérdemelte a sánta kutya címet.

Budapest, 2020. május 11. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 11-én. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A 101. életévében elhunyt Bálint György volt SZDSZ-es, a 71 évesen elhunyt Karakas János volt MSZP-s képviselőre, valamint a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákra történő emlékezéssel kezdte meg mai munkáját az Országgyűlés.

Szabó kiérdemelte a sánta kutya címet

Napirend előtti felszólalásában Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszél: a 2021-es költségvetésből kiderül, hogy Orbán Viktor saját gyarmataként tekint Magyarországra, kizárólag hatalmának erőszakos fenntartására, a végtelen lopás és az emberek megalázása a célja. – Ez a költségvetés kizárólag az embertelenség, a bosszú és a korrupció költségvetés, amelyben nem számít más, csak Orbán Viktor családja és barátai – jelentett ki. Szabó szerint reálértéken sem az egészségügy, sem az oktatás nem kap többet jövőre, hiába tett erre 809 módosító javaslatot az ellenzék. A Párbeszéd frakcióvezetője kijelentette: Orbán Viktor hatalma nem tart már sokáig, mert az ellenzék az előválasztással és teljes összefogással 2022-ben leváltja embertelen és tolvaj kormányát.

Rétvári Bence válaszában közölte:

Szabó kiérdemelte a sánta kutya címet, hiszen a kormány támadása érdekében korábban többször hivatkozott az MSZP kamuvideójában szereplő álmentős Németh Athinára, amiért azóta sem kért elnézést.

– Ön adós egy nagyon vaskos bocsánatkéréssel – mondta az Emmi államtitkára. Rétvári hangsúlyozta, hogy Szabó Tímea a jövő évi költségvetésről is ugyanígy valótlanságokat állít és azért nem mondott számokat, mert azok cáfolták volna őt. – Az oktatásra 78 milliárddal, az egészségügyre 156 milliárddal, nyugellátásokra 326 milliárddal, szociális ellátásokra pedig 41 milliárddal jut több jövőre – közölte az államtitkár. – Ön most is azt tette, mint a koronavírus-járvány idején, akadályozta, hogy a kormány az emberek érdekében cselekedjen, a parlamenten kívül pedig álhíreket terjesztett – fogalmazott Rétvári Bence.

Gyurcsányék tönkretették a gazdaságot

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője arról beszélt, az elmúlt harminc évben nem ártott annyit a nemzetnek kormány, mint a mostani. – Önök elvileg a nemzet fogalmával kelnek és fekszenek – mondta Gyurcsány, aki szerint a kormány megrabolja a nemzetet. A nemzeti gondolat nem azonos a jobboldali nacionalizmussal, vélekedett a politikus. – Önök nacionalisták, és nem patrióták – vádolta a kormányt Gyurcsány Ferenc, és kiemelte, több fajta nemzeti gondolat létezik. – A közös nemzeti gondolat nem azonos a határon túl, más államok határain belül élő magyaroknak adott választójoggal – mondta Gyurcsány Ferenc, és hozzátette, Magyarország államként akkor volt sikeres, amikor képes volt az európai ügyhöz tartozni.

Válaszában Dömötör Csaba államtitkár elmondta,

ha Gyurcsány Ferenc korábban komolyan gondolta volna a nemzeti politikát, nem ment volna neki a határon túli magyaroknak.

Ha komolyan gondolná a nemzet erősítését, nem lövetett volna a békés tüntetők közé, és nem kampányolnának azért, hogy a nemzeti jogok rovására Brüsszel erősebb jogköröket kapjon. Dömötör Csaba emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc egykor azt mondta, azt kell nézni, amit az ember kormányon csinál. Ezzel egyetértve a Fidesz politikusa emlékeztetett, a baloldalnak is volt lehetősége annak idején válságot kezelni annak idején, de tönkretették a gazdaságot. Dömötör Csaba és emlékeztetett: 12 százalékos volt annak idején a munkanélküliség, és elvették a 13. havi nyugdíjat. – Az önök idejében hárommillióan éltek a szegénységi küszöb alatt – emlékeztetett Dömötör Csaba, és hozzátette az ellenzék csak álhíreket gyártott a járvány alatt.

A finnországi sugárzás egyelőre mérhetetlen

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy magas sugárzást mértek Skandináviában és az orosz atomerőművek hibájára gyanakszanak. Megkérdezte a kormányt: informálódott-e ezzel kapcsolatban. Emlékeztetett: a paksi bővítés meggyőződésük szerint nem olcsó és nem biztonságos, a projekt csúszásban van és átláthatatlan, a kormány pedig nem lép fel az orosz politikai nyomás ellen. Az ellenzéki politikus kitért rá, hogy egy törvénymódosítás miatt úgy kezdődhetnek meg a munkálatok, hogy a teljes projektnek nincsenek meg az engedélyei. Ez gazdasági kockázatot jelent a magyar félnek, ami Keresztes László Lóránt szerint elfogadhatatlan.

Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter válaszában elmondta a finnországi sugárzás egyelőre mérhetetlen volt a magyar hatóságoknak. Azt is elmondta, úgy módosították a jogszabályt, hogy egy nyitott munkagödröt hozzanak létre, de nem fogják elkezdeni az alaplemez betonozását. Minden megfelel a nemzetközi gyakorlatnak – tette hozzá a miniszter.

A baloldallal szemben a kormány kikéri az emberek véleményét

Hollik István, a KDNP képviselője arról beszélt, bebizonyosodott, csak nemzeti keretek között oldható meg a járvány okozta válság. Magyarország sikeres védekezésének a kormány gyors reakciója, a szakemberek felkészültsége, és az garantálta sikerét, hogy betartható, az emberek által támogatott intézkedéseket hoztak. Mivel a veszély még nem múlt el, fontos, hogy a kormány kikérhesse a polgárok véleményét, és ezt szolgálja a nemzeti konzultáció sorsfordító kérdésekben. A kormány iránymutatást kap a konzultáció segítségével, de ez a baloldalnak nem tetszik, noha ők kivonták magukat a közös védekezésből, és álhíreket terjesztettek.

Hollik István szerint amikor a baloldal a konzultációt támadja, szembefordul a magyar emberekkel.

Amikor az emberek kiálltak a rezsicsökkentés ellen, vagy a családok támogatásáról fejtették ki véleményüket, amikor elutasították a migrációt, az ellenzék mindig szembefordult az akaratukkal. Most viszont szintet lépett az ellenzék, hiszen Szél Bernadett és Hadházy Ákos arra buzdítanak, hogy az emberek ne töltsék ki a konzultációt, sőt a baloldali aktivisták ellopják a konzultációs íveket, amit egy nemrég napvilágra került videó is bizonyít. Így akarja az ellenzék elhallgattatni a magyar embereket – fogalmazott Hollik István, aki szerint az ellenzékkel szemben a Fidesz–KDNP kiáll a demokratikus értékek mellett és kéri a polgárokat, töltsék ki és küldjék vissza a konzultációt.

Válaszában Schanda Tamás államtitkár kifejtette, a baloldallal szemben a kormány kikéri az emberek véleményét a döntéseihez. Fontosnak tartják az emberekkel való rendszeres párbeszédet, és ezt szolgálja a nemzeti konzultáció, amire már nyolc alkalommal volt példa.

A baloldal meg akarja akadályozni, hogy a magyarok választások között is elmondhassák a véleményüket

– húzta alá az államtitkár, aki szerint amikor a baloldal a konzultációt támadja, akkor a járvány elleni összefogás ellen is küzd – fogalmazott Schanda Tamás.

Magyarországon nem segélyalapú, hanem munkaalapú társadalmat építünk – fogalmazott az államtitkár, és arról is beszélt, a gazdasági védekezés kérdése is része a nemzeti konzultációnak. Schanda Tamás kifejtette: a kormány célja, hogy a gazdaság újra visszaerősödjön. emlékeztetett: a kormány visszaszerezte a stratégiai vállalatokat, és az ország gazdasági szuverenitását. Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt viszont ezzel ellentétes politikát folytatott – emelte ki Schanda Tamás.

Mivel a baloldal megengedte, a külföldi cégek az egekbe emelhették a rezsi árát. Ezért

a kormány nem engedi meg, hogy külföldi vállalatok ismét többségi tulajdont szerezzenek a stratégiailag fontos magyar cégekben

– húzta alá az államtitkár.

Mit adott a válság alatt a baloldal?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról beszélt: lezárult a koronavírus-járvány első szakasza, Magyarország pedig sikeresebben védekezett a legtöbb nyugat európai országnál. – A védekezés azért lehetett sikeres, mert nemzeti egység jött létre, igaz a baloldal nélkül. Ők nemtelenül támadták a védekezésben résztvevőket, folyamatosan azon dolgoztak, hogy külföldön nemtelenül lejárassák az országot és még egy kamuvideóra is futotta nekik. Most pedig, amikor lebuktak, nem vállalják érte a felelősséget – mondta. Selmeczi hangsúlyozta: most a gazdasági védekezés időszaka következik, és bár nagyon eltérőek az előrejelzések, az már biztos, hogy csak Németország, Olaszország és Svédország költ többet gazdaságvédelemre, mint hazánk.

Dömötör Csaba válaszában köszönetet mondott a védekezésben részt vevő szakembereknek és a szabályokat betartó családok millióinak. – Mit adott a válság alatt a baloldal? Segíteni nem tudtak, de legalább ártottak sokat – fogalmazott az államtitkár. Emlékeztetett: a baloldal beüzemelt egy soha nem látott méretű álhír-gépezetet, hiszen diktatúráztak a koronavírus törvény kapcsán, hazudtak a lélegeztetőgépekről, a védőfelszerelésről, az érettségiről, a halálozási adatokról. Szerinte a legmélyebb pont mégiscsak az volt, amikor egy szerencsétlen sorsú nőt használtak fel arra, hogy telekürtöljék a világot azzal, hogy tízből kilenc hazaküldött beteg meghal, ezt pedig hírül adta az NBC és a The Financial Times is, így „hálózatban terjedt a hazugság az ország kárára”.

– A baloldali pártok nem tudják a hazugságnak annyi szalmaszálát összehordani a hataloméhség fészkébe, hogy mi ne szeressük jobban a hazánkat.

Ha száz hazugsággal jönnek majd, akkor mi ezerszer fogjuk helyretenni és legalább tízezer okunk lesz arra, hogy újra kiálljunk Magyarországért – fogalmazott Dömötör Csaba.

Azonnali kérdések

Az Országgyűlés hétfői ülésnapján az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolt.

Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a Lánchíd felújítása kapcsán kérdezte a miniszterelnököt. A politikus szerint a kormánynak fontosabb hatmilliárd forintot költeni a tűzijátékra, a híd felújítása pedig még nem kezdődhetett el. A képviselő kiemelte, a főváros tízmilliárd forintot kér. Miért nem ér ennyit meg a kormánynak a Lánchíd? – tette fel a kérdést a politikus.

Orbán Viktor kiemelte a turizmus fejlesztése céljából 20 ezer szálláshely létrehozására ad támogatást a kormány. A Lánchíd kapcsán elmondta, 180 milliárd forintos állampapír állománya van a Fővárosi Önkormányzatnak.

– Mi a fészkes fenét csinált Tarlós úr 9 év alatt – tette fel a kérdést a szocialista politikus viszonválaszában, és elmondta, a Lánchíd felújítása közügy, amibe a kormánynak bele kell szállnia.

Viszonválaszában Orbán Viktor megismételte:

180 milliárd forintnyi állampapír vagyona van Budapestnek, ami bármikor mozgósítható. A kormány mindennek ellenére hatmilliárd forintot megszavazott a Lánchíd felújítására, ez továbbra is áll a főváros rendelkezésére

– mondta a miniszterelnök, aki szerint Mekk Mesterekkel nehéz. A Lánchíd felújításához nem a pénz, hanem a szakértelem hiányzik

Varju László a DK képviselője a miniszterelnöknek föltett kérdésében érdeklődött, miért vontak el pénzt a munkásokat védő szakszervezetektől. Varju László hangsúlyozta a kormány zsarolja és fenyegeti a szakszervezeteket, és diktatúra van hazánkban. Így akarja elhallgattatni az embereket? – tette fel a kérdést Varju László a miniszterelnöknek.

A miniszterelnök azt válaszolta, örömmel vizsgálják meg hogy a szakszervezeteknek jusson-e több pénz a költségvetésből.

Keresztes László Lóránt (LMP) a vasúti mellékvonalak tervezett bezárásáról kérdezte a kormányfőt, illetve arról, hogy miért titkosították a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló szerződést.

Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott, hogy

Magyarországon tíz éve vidékbarát kormányzás zajlik, a magyar vidéket az LMP-nek nem kell megvédnie.

– Ma Magyarországon a vasúti közlekedésben járványügyi menetrend van, és amíg ez a helyzet fennáll, addig ez marad, és ha véget ért ez a helyzet, akkor minden döntést felülvizsgálunk – mondta a kormányfő, aki szerint inkorrekt titkosításról beszélni a Budapest-Belgrád vasútfejlesztéssel kapcsolatban, amit nemzetközi szerződés garantál.

Budapestet Belgráddal összekötni geopolitikai kérdés és ugyanígy geostratégiai jelentősége van Budapestet összekötni Kolozsvárral és Bukaresttel – mutatott rá a kormányfő.

Szabó Tímea szerint ötszázezer munkanélküli van Magyarországon, és arról kérdezte a miniszterelnököt, Mészáros Lőrinc vett-e föl bértámogatást mielőtt elbocsátott egyik vállalatától több mint 800 embert. A kormány a járvány alatt is csak az oligarcháit tömte – vélekedett a politikus.

Minden munkahelytámogatás normatív, akár Mészárosnak, akár Leisztingernek hívják a vállalatvezetőt – válaszolta a miniszterelnök,

aki súlyos dolognak nevezte, hogy össze-vissza beszél a képviselő a munkanélküliség kérdésében. Tudatlanságról tesz tanúbizonyságot az, aki szerint félmillió ember vesztette el munkáját a járvány alatt. Orbán Viktor elmondta: a járvány előtt 4,5 millió ember dolgozott ,ma pedig 4 millió 370 ezer, tehát a különbség 130 ezer. Orbán Viktor megismételte: amennyi munkahelyet a járvány megszüntetett, annyit fognak teremteni.

Bencsik János független képviselő a miniszterelnököt kérdezte annak kapcsán hogy a Magyar Művészeti Akadémiának olyan tagja van aki a Ceaușescu diktatúra alatt a titkosszolgálatnak dolgozott. Hogyan lehetséges az, hogy akadémiai tagsága van egy volt ügynöknek – tette fel a kérdést a képviselő. Hogyan fér bele a régi vágású kereszténydemokráciába volt ügynökök és besúgók kitartása?

Válaszában Orbán Viktor arról beszélt, előzetesen azt a kérdést kapta Bencsik Jánostól: Hogyan tovább? A konkrét ügyben viszont tájékozódni fog és megadja a választ – mondta a miniszterelnök.

Viszonválaszában a független képviselő elmondta: egykor hitt Orbán Viktor szavainak. – Az én álmom a polgári Magyarország volt – mondta Bencsik János, és kiemelte Orbán Viktor elvette az emberektől ezt az álmot, és kormányzása megszentségtelenítette az értékeket amelyeket sok ember magáénak vall. A miniszterelnök úgy reagált: annak idején Kovács Béla orosz kapcsolatai nem zavarták az akkoriban jobbikos Bencsik Jánost.

„Most a Soros 2.0-nál járunk, a választások előtt lesz majd 3.0? – kérdezte a kormányfőtől Jakab Péter. A Jobbik frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy ”nem tudjuk eldönteni, hogy a magyarokat nézi hülyének, vagy ön az„, majd úgy folytatta, hogy hogy ”Soros-propagandából hatalmat lehet építeni, de országot nem„.

Kövér László házelnök rendre intette Jakabot mondván, hogy a politikus az országgyűlésben van, ”nem egy kocsmában a jobbikos haverjaival„.

„Az első kérdés, amit tisztáznunk kell, hogy van ott még valaki?” – kérdezett vissza Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ezeknek a felszólalásoknak megvan a funkciója, jelen esetben az, hogy a Jobbik vezetője esküt tett Soros Györgynek. Orbán szerint Jakab ”rendkívül faragatlan beszédmódban„ teszi fel a kérdéseit ezért azt javasolta neki, hogy próbáljon felnőni Bajcsy, Nagyatádi, vagy Apponyi szintjére, akiknek a helyén ül.

Jakab Péter minderre annyit tudott reagálni, hogy ”sértődősek most a tolvajok„, amiért Kövér László elvette tőle a szót.

Bősz Anett felszólalásában arról beszélt: egyes iskolák teljesen elgettósodtak, hazánkban tömegek nőnek fel úgy, hogy a köztük meglévő különbségek nem csökkennek, hanem növekednek. Ez a feszültség a képviselő szerint a kormány kirekesztő szemlélete miatt van, amit nem old meg az iskolaőrség bevezetése. – Ezt a problémát nem lehet bilincsel és gumibottal megoldani – mondta Bősz Anett és megkérdezte a miniszterelnököt hogyan juthatott idáig az ország?

Válaszában Orbán Viktor elmondta:

Magyarországon ma a világ legmodernebb gyárai működnek, és ezeket a gyárakat azok a munkások működtetik, akik a magyar iskolarendszerből kerültek ki.

A miniszterelnök elmondta: nem lehet azt mondani, hogy rossz egy ilyen ország iskolarendszere. Több megbecsülést kérnék öntől az oktatási rendszerrel kapcsolatban – mondta Orbán Viktor, és kifejtette valóban küszködik az ország a legszegényebbek integrációjának problémájával. Számos helyen szükséges az iskolaőrség bevezetése, mert az állapotok elvadultak – mondta a miniszterelnök, aki szerint a pedagógusokat és a diákokat meg kell védeni azoktól akik elvadultak.

Bősz Anett úgy reagált, a meg nem hallgatásból eredő problémák okozzák az integrációs nehézséget. Arról is beszélt, hogy az autista gyerekek szülei aggódnak, az ő gyerekeik ellen is fellépnek majd az iskolaőrök. Viszonválaszában Orbán Viktor úgy fogalmazott, a felzárkózáshoz először tanulni kell, aztán dolgozni. Így van esélye arra a gyerekeknek, hogy jobb életük legyen a szüleikénél. A miniszterelnök szerint elfogadhatatlan, hogy egy szülő fizikailag fenyegesse az iskolában a tanárt. – A tanulás és a munka is a rendezettségnél és a fegyelemnél kezdődik – mondta Orbán Viktor.