Szakértő a Jakab-interjúról: Önmagukat leplezik le

Miután Gyurcsány Ferenc megmutatta az irányt azzal, hogy a kormánypártiak földönfutóvá tételéről beszélt, a koalíció többi politikusa sem akar hasonló kijelentésekkel adós maradni – értékelte Deák Dániel a Jobbik elnökének nemrégiben tett nyilatkozatát.

– A nemrég teljesen összeolvadt baloldali csoportosulásban szereplő pártok már két évvel ezelőtt stratégiát váltottak: a 2018 közepén elkezdett felforgató taktika alkalmazása mellett olyan összefogást hirdettek, amely külső, uniós segítségben reménykedik és szervezett tüntetésekkel próbálkozik – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Jakab Péternek a napokban az Alfahír portálnak adott interjújával kapcsolatban.

Ahogy arról lapunk beszámolt, a Jobbik elnöke egy esetleges kormányváltásról úgy fogalmazott: – ha csak egyszerű többségünk lesz, akkor addig faragjuk a jogot, míg igazság nem lesz belőle.

Az interjú közzététele után azzal a kérdéssel kerestük meg a Jobbik sajtóosztályát, hogy az említett „jogfaragást” hogyan kell elképzelni. Mint utólag Jakab Péter egy Facebook-posztjából kiderült, a pártelnök személyesen küldött választ kérdésünkre, melyben azt taglalta: például véget fognak vetni annak, hogy „a Mészáros-félék jogosulatlan előnyökhöz jussanak csak azért, mert barátai a miniszterelnöknek” és külön adókat fognak kivetni a „Mészáros-félékre”. A Jobbik elnöke egy másik példát is említett: – ha egy médiumot a bíróság egy évben legalább háromszor jogerősen elmarasztal hazudozásért, az nem fog állami támogatást kapni se közvetlenül, se közvetetten hirdetések formájában.

Jakab ezzel kapcsolatban azt is hangoztatta: – Egy igazságos Magyarországon Önök például nem kaphatnának közpénzt. Hazudozzanak saját pénztárcából, ne az adófizetőkéből.

Faragná a jogot a Jobbik elnöke
Fotó: MTI/Mohai Balázs

Nem értettük, hogy az olyan, jogalkotás kategóriájába tartozó kérdések esetében, mint az adópolitika vagy a média szabályozásának megalkotása, megváltoztatása, mi szükség van olyan unortodox kifejezést használni, mint a jogfaragás, ezért fordultunk Deák Dániel politikai szakértőhöz. A XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy vélekedett: a nemrégiben teljesen egy platformra került pártok a 2010-ben elszenvedett történelmi vereség óta a magyar politika partvonalára szorultak. Hiába hoztak létre a kormányzás ellen szivárványkoalíciót, kormányzásképtelenségük továbbra is nyilvánvaló, ezért a radikalizálódás mellett döntöttek.

– Az ilyen kijelentésekkel önmagukat leplezik le.

Jól bemutatják ugyanis, hogy valójában nem demokratikus a gondolkodásmódjuk, éppen ők azok, akik a demokratikus intézményrendszer kijátszására készülnek – fejtette ki.

Hozzátette: – A stratégia része, hogy a balliberális összefogás pártjai egyre fenyegetőzőbb hangot ütnek meg.

Miután Gyurcsány Ferenc megmutatta az irányt azzal, hogy a kormánypártiak földönfutóvá tételéről beszélt, a koalíció többi politikusa sem akar hasonló kijelentésekkel adós maradni.

Így nem Jakab Péter az első olyan ellenzéki politikus, aki a jogszabályok megkerüléséről beszél, mindinkább általános vélekedés lett a baloldalon a törvényen kívüli hatalomátvétel – mondta.

Gyurcsányista jogszociológus a jogállam felfüggesztéséről

– Nagy valószínűséggel egy 2022-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után – nyilatkozta nemrég Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar jogszociológiai tanszékének vezetője, és a baloldali Eötvös Károly Intézet igazgatója. Fleck számtalan esetben tett hitet Gyurcsány Ferenc mellett, sőt részt vett abban a 2011-es akcióban is, amelyben az aláírók a volt miniszterelnököt Nagy Imréhez hasonlították, és mentelmi jogának megvonását koncepciós pernek állították be.