Szép csendben megkezdte a bíróságok elfoglalását a Fidesz

Az új pályázati pontrendszer lehetővé teszi, hogy volt kormánytisztviselők is felülhessenek a bírói pulpitusra.

A változások már korábban, ettől függetlenül is megindultak a bírói szervezetben, és ennek főszereplője az OBH-elnök, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége. Handó Tündének a törvény szerint van egy nagyon komoly fegyvere: érvénytelenné nyilváníthat bírói vagy bírósági vezetői pályázatokat. Kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottságában el is mondta: 2016-ban 25, az ő hatáskörébe tartozó vezetői pályázatból 9 lett eredménytelen, a 122 bírói helyre kiírt pályázatból 28. Ez azt jelenti, hogy az összes pályázat negyedét eredménytelenné nyilvánította.

Ezzel egybevág, amit Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság korábbi elnöke a Hír TV Newsroom című műsorában mondott: szerinte gyakorlattá vált, hogy Handó érvényteleníti a neki nem tetsző jelöltek pályázatait, emiatt pedig egyre kevesebben nyújtanak be pályázatokat. Így járt Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója is, aki kétszer is ítélőtáblai pozícióra pályázott, de hiába végzett mindkétszer első helyen, Handó Tünde utóbb mindkét pályázatot visszavonta, így a nyertest végül nem nevezték ki.

Vasvári Csaba ezért munkaügyi pert indított az OBH elnöke ellen. Az ügy pikantériája, hogy Handó Tünde éppen a nyáron tüntette ki címzetes törvényszéki bíró címmel Vasvárit, aki olyan ügyekben járt el, mint az UD Zrt.-s megfigyelésben vádolt Szilvásy György korábbi titokminiszter felmentése. Vasvári ugyanakkor elindult az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak választásán is, és a Magyar Nemzet értesülése szerint kollégái tapssal fogadták a programismertetőjét, majd a harmadik legtöbb támogató szavazatot szerezte meg a 26 jelölt közül a küldöttválasztáson.

Az OBT különösen fontos intézmény, hiszen ez a testület az egyetlen, amely megakadályozhatja, hogy Handó kívülről vigyen be olyan embereket a rendszerbe, akik korábban nem voltak bírók, vagy olyan vezetőt kíván megbízni, aki nem nyerte el a kollégái többségének támogatását. Ezekben az esetekben az Országos Bírói Tanács vétója azt jelentheti, hogy a pályázatot ugyancsak eredménytelennek kell nyilvánítani, és újra ki kell írni. Az OBT egyébként végső esetben akár az OBH-elnök felmentését is kezdeményezheti, de erről az Országgyűlés jogosult dönteni.

Az OBT 14 tagjának – a 15. a Kúria elnöke – választása ugyan csak jövőre esedékes, a testület jelentősége miatt már most zajlik a küzdelem. A Hír TV Célpont című műsorának értesülése szerint figyelmeztetésekben részesítik azokat a bírókat, akik az OBT-be aspirálnak. Ennek ugyan nincs túl nagy jelentősége, de a bíró értékelésében biztosan nem néz ki jól. Ha azonban egy bíró nem fogadja el a figyelmeztetést, kérhet jogorvoslatot, de ez már fegyelmi eljárásnak számít, ami viszont kizárja, hogy valaki az OBT-tagságra pályázzon.