Trianoni emlékmű: avatás huszadikán

Nemsokára mindannyian megnézhetjük és bejárhatjuk az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, melynek két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalán az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve van bevésve. Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.

rhdr Fotó: Wachsler Tamás/Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.

Augusztus 20-án adják át, illetve avatják fel ünnepélyes körülmények között az Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyét, a főváros legújabb Trianon-emlékművét – értesült a Magyar Nemzet. Az emlékhely (melyet eredetileg június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján akart felavatni a kormány, de ezt a koronavírus-járvány miatt elhalasztották) fő eleme egy négy méter széles, mintegy száz méter hosszú, a Kossuth tér felőli részén talajszintről induló, a Honvéd utcánál négy méter mélyen végződő műtárgy lesz.

A két hosszanti, gránitburkolatú oldalfalon az 1913-as összeírás szerinti 12 537 magyarországi település neve lesz bevésve.

Az emlékhely Kossuth tértől távolabbi végén pedig egy több részre hasadt gránittömb belsejében örökmécses lobog majd, amely a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott jelképezni.

Fotók: Kurucz Árpád

Wachsler Tamás az emlékhely koncepciója kapcsán korábban arról beszélt lapunknak, hogy a gránitfalakra kerülő településnevek megjelenítésében nem tesznek majd különbséget abból a szempontból, hogy azok jelenleg a határ melyik oldalán vannak. Csak méretbeli eltérések lesznek, három kategóriába sorolva a települések nevét.

A Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója akkor megjegyezte: az emlékhely kialakításának jogi alapja a kormány 2018. augusztusi határozata, amely az Országgyűlés Hivatala részéről maximum bruttó 5,08 milliárd forintos költségkeretet irányzott elő az emlékhely megtervezésére, előkészítésére és megvalósítására, s amely részben-egészben megszabta az emlékhely kialakításának kereteit is.

A fő elem egy négy méter széles, száz méter hosszú, négy méter mélyen végződő műtárgy Fotó: Kurucz Árpád

Vagyis a a térszín alá süllyesztés a Kossuth tér és az Országház épülete iránti tisztelet kifejeződése, amely szempont végig érvényesült a tér megújítása során is. A magyar Országház tervezője és megálmodója, Steindl Imre eredeti elképzelése szerint a domináló látvány maga az Országház, ezért semmit nem lehet elhelyezni a téren és a környékén, amely eltakarná vagy konkurálna vele.

Gránitba vésett városnevek. Az emlékmű felsorolja az 1913-ban összeírt 12 537 magyarországi települést Fotó: Wachsler Tamás/Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.

A műtárgy két hosszanti oldalát, az Alkotmány utca tengelyével párhuzamosan, a felszínen növények szegélyezik majd: ennek praktikus okai is vannak, a zöld sáv akadályozza meg, hogy bárki beessen az emlékhely közepébe, ezzel együtt az Alkotmány utca két oldalán lévő fasor minden egyes fája megmaradt.

A kormány két évvel ezelőtti határozata világossá tette: az Alkotmány utcai emlékhely nem a Szabadság téri, 1945 után lerombolt emlékművet hivatott pótolni, nem véletlen, hogy a helyszín sem ugyanaz.