Újra a nép szavával szemben a baloldal

A szociális népszavazáson ellenzéki pozícióból tudott profitálni a Fidesz–KDNP, akkor a baloldal még megpróbálta rábeszélni saját szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a voksoláson. Később, amikor már kormányzati pozícióból kérdezte Orbán Viktor a magyarokat a migránskvótáról, a baloldal a távolmaradás mellett kampányolt. A magyarok többsége mindkét alkalommal a jobboldali álláspontot támogatta, a következő országgyűlési választásokon pedig kétharmados felhatalmazást adtak a Fidesz–KDNP-nek.

Fotó: Arpad Kurucz

Új taktika

Az ellenzékbe szorult baloldal más taktikát választott, mint 2008-ban. A szociális népszavazásnál legmarkánsabban az akkor még létező SZDSZ kampányolt azzal, hogy nemmel kell voksolni a különböző díjak eltörlésére, 2016-ban már csak a Liberálisok nevű utód mikropárt vállalta fel a migránskvóta melletti kiállást. A baloldal jelentősebb pártjai a távolmaradásra buzdítottak, a problémát pedig megpróbálták tagadni. – Nincs kötelező kvóta, nincs értelme a népszavazásnak – mondta annak idején Molnár Gyula, az MSZP akkori elnöke. A szocialisták mostani társelnöke,

Kunhalmi Ágnes pedig álproblémának nevezte a migrációt.

Gyurcsány Ferencék már akkor is Magyarország unióból történő kivezetésétől féltek. A DK alelnöke, Molnár Csaba szerint a népszavazásnak is az EU-ból való kilépés a célja. A Jobbik akkor még támogatta a Fidesz álláspontját, Vona Gábor akkori pártelnök kijelentette, hogy részt kell venni és nemmel kell szavazni a voksoláson. Az egyelőre kérdéses, hogy a mostani referendum kapcsán az egykori nemzeti radikális párt kitart-e a kormány gyermekvédő álláspontja mellett, az erről szóló törvényt mindenesetre a baloldal többi pártjával ellentétben megszavazták.

Érvénytelen, de eredményes

Öt éve végül 3 362 224 magyar állampolgár mondott nemet a migránskvótára, támogatva ezzel a kormány álláspontját, ami 98,3 százalékos eredményt jelentett. Mindössze valamivel több mint ötvenezren szavaztak arra, hogy az unió betelepíthessen illegális bevándorlókat hazánkba. A részvételi arány azonban ebben az esetben nem érte el az érvényességhez szükséges ötven százalék plusz egy szavazatot, a jogosultak 41,32 százaléka járult az urnák elé. Emlékezetes, a baloldal akkor ezt győzelmeként állította be,

Gyurcsány Ferenc az eredmények ismeretében kijelentette: „Győztünk, nem kicsit, hanem nagyon.”

A kormány azonban a nemzetközi színtéren sikeresen tudta felmutatni, hogy választópolgárok milliói állnak szemben a kötelező betelepítési kvótával, amelyről az Európai Unióban azóta sem született végleges döntés.

A népszavazás után két évvel, a 2018-as választásokon aztán 2,6 millióan voksoltak a Fidesz–KDNP listájára (ehhez jött még hozzá kétszázezer határon túli szavazat, amire 2010-ben még nem volt lehetőség), ez pedig újabb kétharmados győzelmet jelentett a kormánypártoknak.

A most bejelentett gyermekvédelmi népszavazás kihirdetése után a DK a jól ismert álláspontot vette fel. Jelezte: „tenni fognak róla”, hogy ne legyen érvényes a legkésőbb 2022. év elején esedékes referendum. Az LMP közben ötigenes népszavazásról beszél, igaz, ezzel Karácsony Gergely hamvában holt kezdeményezését próbálják népszerűsíteni.