Január elsején lép hatályba az új szakképzési törvény, amely 2020 őszétől az ipar elvárásainak megfelelően hangolja át a szakképzést – mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Pölöskei Gáborné.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a változások között említette, hogy a szakgimnáziumok helyébe lépő technikumok kétéves ágazati alapképzését egy alapvizsga fogja zárni a 10. osztály végén.
– A vizsga komoly ösztönző tényező lesz, hiszen a gazdasági szereplők az eredmények alapján válogathatnak a gyerekek közül, ki menjen hozzájuk gyakorlati képzésre.
A cégek a tanulmányi eredmények alapján válogathatnak a fiatalok közül
Fotó: Havran Zoltán
Akit egyik cég sem választ ki, azt az iskola helyezi el – mondta a helyettes államtitkár. Jelezte: a technikumba járók a 13. év végén egyszerre tesznek érettségi és OKJ-vizsgát is.
Utóbbi azonban nem egy különálló komplex erőfelmérő lesz, hanem ötödik tárgyként épül az érettségibe. Rámutatott arra is, hogy míg a szakgimnáziumi végzettség adta pluszpontok ma nem jelentenek komoly előnyt a főiskolai, egyetemi felvételin, addig a technikusi képesítés megszerzése olyan magas pontszámot eredményez majd, ami szakirányú továbbtanulás esetén egyenes út lesz a felsőoktatásba.
Az idegen nyelvek tanítása kapcsán Pölöskei Gáborné jelezte: a technikumban csak egy idegen nyelvet fognak tanulni a gyerekek, a külföldi tanfolyamokat pedig egybefüggő, négyhetes, vállalati környezetben eltöltött szakmai gyakorlatként képzelik el. – A jelenlegi szakgimnáziu-
moknál sokkal vonzóbbak lesznek a technikumok, hiszen végre valódi karrierlehetőséget fognak jelenteni – jegyezte meg.
Újdonság lesz egy általános kompetenciamérés bevezetése is, amit az általános iskolák hetedik évfolyamának végén vagy a nyolcadik osztály elején végeznének el, a tervek szerint online kitölthető teszt formájában.
A mérés eredménye segítene eldönteni, kinek milyen képzéstípusban, melyik ágazatban érdemes továbbtanulni. Átalakítják az ösztöndíjrendszert is, 2020-tól már nemcsak a hiányszakmák tanulói, hanem minden diák anyagi támogatást kaphat, ezt azonban tanulmányi eredményhez kötik. Változás lesz, hogy az ösztöndíj teljes összegéhez csak az juthat hozzá, aki el is végzi a képzést.
Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy a képzés idején kapott havi összegen túl a bizonyítvány megszerzésekor pályakezdési juttatást is kapnak a diákok, amelyet célirányosan, (például lakhatásra, utazásra, eszközvásárlásra) használhatnak fel, és amely lesz akkora mértékű, hogy érdemi segítséget jelentsen mondjuk egy vállalkozás beindításához.
Az ösztöndíjak mellett tanulói munkaszerződés keretében további anyagi javakhoz, munkabérhez is hozzájuthatnak a diákok.
