Elsős lesz a ovisból? Így lesz könnyebb az átmenet!

Amíg az óvodakezdésnél a gyermeknek ahhoz kell alkalmazkodnia, hogy bizonyos időre el kell válnia a szüleitől és a megszokott környezetétől, és új szabályrendszerhez, valamint a közösségi együttéléshez is hozzá kell szokni, addig az iskolakezdés egy teljesen új közösség elfogadása mellett számos más elvárást is támaszt a gyermekek elé. Mindezekkel a kihívásokkal a gyermek mellett a szülőknek is meg kell küzdeniük, amely eleinte nagyobb testi és lelki erőfeszítést kíván meg a család minden tagjától.

Nem csak a családnak, de az általános iskolai pedagógusoknak nagy szerep jut a kisgyermekek tanulásra nevelésében és az iskola elfogadtatásában, azonban ez csak úgy sikerülhet jól, ha az iskolakezdés előtt a szülők a megfelelő előkészületekkel megalapozzák ezt a folyamatot.

A szülők körében számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy az iskolakezdésre mi mindent kell megtanulniuk a gyerekeknek
Fotó: PEXELS

Lássuk, mik a legjelentősebb változások iskolakezdés idején!

Napirend

A napirend lényegesen kötöttebbé válik a korábbinál (pl. nem lehet fél órával később érkezni az iskolába, csak azért, mert lassabban sikerül reggelizni, és a nap nagy részében nem döntheti el a gyermek, hogy milyen tevékenységet választ, például nincs délutáni pihenő).

Folyamatos teljesítményhelyzetbe kerül a gyermek, ami eddig ismeretlen volt számára.

Új típusú fizikai terhelés éri a kicsiket (pl. iskolatáska, 6-8x45 perces ülés).

Fontosak a rostban gazdag ételek a fokozott mentális igénybevétel esetén
Fotó: PEXELS

Kötöttebb viselkedési elvárásokkal szembesülnek a gyerekek (pl. illemszabályok gyarapodása, 45 perces kommunikációs stop a kortársakkal, órai jelentkezés stb.).

Várjunk az iskolakezdéssel még egy évet?

Nagyon fontos, hogy az iskola elkezdése előtt a gyermek érdekeit szem előtt tartva mérlegeljünk! Fogadjuk el, amennyiben gyermekünk (aki bár betöltötte a 6. évét vagy akár már a hetedikhez közelít) még nem mondható iskolaérettnek. Ezt az óvónők többnyire reálisan és objektíven ítélik meg, de kérhetünk segítséget a helyi pedagógiai szakszolgálatoktól is, ha bizonytalanok vagyunk. Ez azért jelentős szempont, mert ha még nem alakult ki az a gondolkodási és viselkedési mód a gyermekben, amit az iskola elvár, akkor az ebből fakadó stresszhelyzetekkel az évkezdés után nagyon hamar szembesülni fogunk.

Egy aktív, szabályszegő óvodásnak természetes, hogy eleinte nem lesz kiváló a magatartása, a gyengén rajzoló gyermek pedig valószínűleg nem fog rögtön gyöngybetűkkel írni
Fotó: PEXELS

Ami nagyobb baj, hogy a gyermek is azonnal szemben találja magát azzal, hogy nem képes megfelelni az egyre növekvő elvárásoknak, a kudarcélmény pedig hosszú távú negatív hatást fejthet ki a lelkivilágára és a tanulmányi előmenetelére.

Így hangoljuk hatékonyan az iskolakezdésre a csemeténket

Ahhoz, hogy a gyermekeknek a lehető legkönnyebb legyen az átállás, a szülőknek mindenképpen fel kell készíteni az iskolakezdésre őket, de nem mindegy, hogy hogyan!

Ne „rémisztgessük” a gyereket az iskolával!

„Az iskolában nem játszhatsz majd annyit.”„A suliban nem mehetsz ki akármikor mosdóba.” – ezek és az ehhez hasonló mondatok könnyen elbizonytalaníthatják a gyerekeket, esetleg félelemérzetet okozhatnak bennük, ezért kerüljük az efféle, negatív érzéseket, esetleg szorongást kiváltó figyelmeztetéseket.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.