Bár az élelmiszerboltokban mindenféle cukor – a fehértől kezdve a barnán át a porcukorig – megtalálható, mind ugyanabból a növényből, nádcukorból vagy cukorrépából készül. Először megtisztítják, legyalulják, vízbe áztatják, majd kipréselik az alapanyagot. A végeredmény egy magas cukortartalmú oldat, amiből a cukron és a vízen kívül mindent kiszűrnek – olvasható a Mindmegette cikkében.
Ezután az utóbbi nagy részét főzéssel elpárologtatják, a visszamaradt cukros pépet pedig centrifugákban hűtik le és kristályosítják ki.
Eközben melléktermékként képződik melasz. A melasz tömegének nagyjából fele cukor, tartalmaz továbbá vizet és egyéb szerves vegyületeket is.
A barna cukor csupán abban különbözik a fehértől, hogy az eljárás végén visszaadagolnak bele némi melaszt, ezáltal megváltozik az aromája és az állaga. Ha a fehér cukorból barna cukrot szeretne, csak meg kell fordítania a folyamatot, azaz a fehér cukrot kell barna cukorrá alakítania.
A feladat egyszerű, hiszen csak a melaszt kell visszaadni a cukorhoz:
1 csésze cukor és 1 evőkanál melaszt keverjen össze fakanállal (mixerrel még jobb): a cukor felszívja a melaszt és máris kész a barna cukor.
Ha sötétebb árnyalatú barna cukrot szeretnél, akkor adj 2 evőkanál melaszt 1 csésze cukorhoz.
Szerencsére akkor sincs gond, ha nincs otthon melasz: használhat helyette juharszirupot, agavé nektárt vagy hajdina mézet, megtartva ugyanazt az arányt, mintha melasszal dolgozna. Persze ezekkel a melasz-helyettesítőkkel némileg más ízű lesz a barna cukor, de ki tudja? Talán jobban is fogja szeretni a juharszirupos cukrot.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
