Mindenek előtt kezdjük vizsgáljuk meg, mit is tud valójában a sárgarépa. Ami biztos, hogy magas a C, B6, B1, B2, és E-vitamin tartalma, található benne biotin, pantoténsav, niacin és folsav, valamint ásványi anyagokban is gazdag. A mikroelemeket vizsgálva meg kell említeni a bór, a vas, a mangán, a réz és cink tartalmát is, de a makroelemek esetében a kálcium, a kálium, a magnézium és a foszfor sem mellékes – olvasható a Mindmegette cikkében.
Kevesen tudják, de ez a narancsszínű, mézédes gyökérzöldség még az emésztésünkre is jó hatással van, de a koleszterin és a különféle toxikus anyagok megkötésében és lebontásában is hatásos. Napi két nyers répa elrágcsálásával a fent említett jótékony hatásokon túl egy deukarin nevű vegyületnek köszönhetően még értágító hatással is bír, egy friss felfedezés szerint pedig a falkarin nevű vegyület a szabadgyökök kialakulását is akadályozza.
Ha már ennyire alaposak vagyunk, akkor meg kell említenünk a sárgarépa szemünkre, pontosabban a látásunkra gyakorolt pozitív hatását is. Ezt a tulajdonságát a béta-karotin tartalmának köszönheti, így a szürkületi vakság megelőzésében, és a szürke hályoggal szemben is kiválóan működik. Arról viszont egyetlen tudományos kutatás sem szól, hogy a répaevéstől jobban fütyülnénk. Ez az állítás nem más, mint egy jópofa gyerekmese, ami azzal a céllal alakult ki a hosszú idők folyamán, hogy a szülők rávegyék a lurkókat a zöldségfogyasztásra. Erre a kegyes kis hazugságra idővel már ti is biztosan rájöttek, ha másból nem is, akkor abból, hogy nem lett belőletek füttyművész.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
