Legutóbb tavaly májusban számolt be róla a helyi hírportál, hogy Nógrád megye több településén is homokréteg lepte el az autókat.
Ónos esővel érkezik a szaharai homok Nógrád megyébe
Többfelé ónos esőre van kilátás, viszont ezekkel a cseppekkel is kihullhatnak már homokszemek a légkörből.

A hétvége folyamán Afrika irányából ismét szaharai eredetű homok érkezik Európa több országa fölé is a magasban uralkodó erőteljes délnyugati áramlás hatására – számol be az Időkép.
Mint írják: többek között Franciaország keleti fele, Észak-Olaszország, Svájc, Németország több tartománya, Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország déli tájai fölé is megérkezik a sivatagi homok a magasban, de vasárnap a Magyarország fölötti légrétegekben is megtalálható lesz.
Az érintett Nógrád megyei területek egyes részein csapadékhullásra is számítani kell. A légkörben lévő homok ilyenkor elszínezi a csapadékot, és az esős területeken sáros eső formájában érkezik az égi áldás. Ilyenkor a tereptárgyakra barnás-sárgás vízcseppek jutnak, ami mocskossá teheti a kint parkoló autókat, de a tereptárgyakon is jól megfigyelhető az esőcseppekkel érkező homok, mely a víz felszáradása után kiszáradt formában is ott marad.
Magyarországon is ez lesz a jellemző, ahol vasárnap csapadék várható, ott sáros eső eshet, de hajnalban az Északi-középhegység térségében, Nógrád megyében többfelé ónos esőre van kilátás, viszont ezekkel a cseppekkel is kihullhatnak már homokszemek a légkörből.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A nagy afrikai fal
A Szahara egyre nagyobb területet hódít el. A megasivatag déli szélén a nemrég még zöldellő vidékek mára lakhatatlan tájjá változtak. Hogy megállítsák a folyamatot, 2007-ben ambiciózus terv indult: 7700 kilométer hosszú, 15 kilométer széles erdősávot akarnak létrehozni Afrika keleti és nyugati partja között.
A Szaharától délre fekvő félsivatagos terület, a Száhel-övezet Szenegáltól Szudánig szeli át Afrikát. Ez a vidék átmenet a Szahara sivataga, illetve a csapadékosabb szavanna között. A XX. században a népesség ugrásszerű növekedése miatt – 1950-ben harmincmillióan, ma 135 millióan élnek ott – egyre jobban lepusztult a természet, az élővilágot ért csapást a klímaváltozás tovább súlyosbította.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.













