A Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke helyi információkkal megalapozott, differenciált intézkedések híve a koronavírus újabb támadásakor. Horváth Péter szerint a teljes áttérés a digitális oktatásra szakmailag és gazdaságilag is nehéz helyzetet idézne elő hazánkban.
A Nemzeti Pedagógus Kar győri elnöke a differenciált döntések híve
Horváth Péter szerint a teljes áttérés a digitális oktatásra szakmailag és gazdaságilag is nehéz helyzetet idézne elő.

Helyi lépések
– Év elején volt esély arra, hogy minden iskola újra nyithat márciustól. Ehhez képest nyakunkon az újabb szigorítások. Az oktatásban mit tartana jó lépésnek?
– A járványhelyzettől függetlenül is abban hiszek, hogy a szükséges teendőket helyben, de legalábbis a lokális viszonyok ismeretében érdemes meghozni. Jelenleg az általános iskolákban hagyományos keretek között tartják az órákat, a hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumi osztályokban vegyes, míg a középiskolákban digitális oktatás folyik. Ha újra sorra kerülnek karanténba az osztályok, betegednek meg a tanárok, akkor indokolt lehet, hogy adott iskolában vagy akár kisebb városban teljesen digitális oktatásra térjenek át. Ehhez alaposan mérlegelni kell a helyi járványadatokat, az egészségügy leterheltségét.
Egyre több a karanténban lévő osztály
– Az Észak-Dunántúlon ismét rengeteg új betegre számítanak a szakemberek. Mit tehetnek a nehéz szituációban az oktatási intézmények?
– Ha adott iskola, óvoda vezetése úgy érzi, hogy a megbetegedések miatt nem tudja ellátni a jelenléti oktatást, akkor ezt azonnal jelezze a fenntartónak. Ősszel az oktatási hivatal gyors lépéseket tett az újabb fertőzések megakadályozásáért. Amikor a Révai-gimnáziumban egy-egy osztályt karantén alá kellett helyezni, többnyire pár órán belül engedélyt kaptunk arra, hogy digitálisan folytassuk a munkát.

Fotó: Csapó Balázs/kisalfold.hu
– Országosan 300-hoz közelít az iskolák, 200-hoz pedig az óvodák száma, ahol karantént kellett elrendelni a napokban. A rendszerszintű iskolai leállás mikor jöhet el?
– A teljes digitális áttérés oktatásszakmailag és gazdaságilag is súlyos károkkal járna. Tavaly tavasszal bebizonyosodott, hogy az alsós kisdiákok nehezen kezelik az eszközöket, a kistelepüléseken a számítógépek, az internet hiánya is gondot jelent. A családokra pedig óriási terhet róna, ha újra meg kellene oldaniuk a felügyeletet. Ez a 7. osztályig elengedhetetlen.
Az eredeti cikk, benne a teljes interjúval IDE kattintva érhető el.














