Hazánk legértékesebb lepkefajaiért vív harcot a bokodi önkéntes

Nyolc éve folyik a küzdelem egy mocsárrétért, mely két különleges lepkefaj élőhelye.

null

Két lepkefaj, a Maculinea nausithous (sötét hangyaboglárka) és a Maculinea teleius (vérfű-hangyaboglárka) él a Bokod és Oroszlány közötti mocsárréten. Természetvédelmi szempontból hazánk egyik legértékesebb nappali lepkefajairól, valamint az európai természetvédelem zászlóshajójáról van szó.

A két értékes faj egyedszáma meghaladja a száz példányt, így a terület természetvédelmi értéke csak ennek a populációnak köszönhetően legalább 500 ezer forint. Halmi Helga évről évre dokumentációt készít, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy az ország legkeletibb élőhelyére bukkant a Bokod településtábla után. A portál információi szerint a terület nem magántulajdon, és nem is a helyi önkormányzaté.

Harc a területért

Sáfián Szabolcs lepkekutató a helyi természetvédelmi szakemberekkel együtt már megpróbálták védelem alá helyezni az aprócska területet, ezzel együtt szakszerű gondozását is elvállalni, de minden próbálkozása kudarcba fulladt. Az első kísérlet hat évvel ezelőtt történt, mialatt a lepkék száma rohamosan csökkent, összesen 30-40 példányt számláltak. 2019 augusztusának elején néhány szál őszi vérfű és mindössze 10 körüli egyedszám volt. Tavaly már nem lehetett lepkét látni.

Mi lehet a kapocs?

Ezek a különleges lepkefajok csak az őszi vérfűre petéznek, ha kihal a növény, kihalnak a lepkék is, hiába van jelen a fennmaradásukhoz nélkülözhetetlen hangyafaj. Halmi Helga szerint megoldást jelentene a terület szakszerű gondozása, vagyis a jelenleginél ritkább kaszálása, melynek segítségével megelőzhető lenne a természet további pusztítása a szóban forgó területen. Az önkéntes természetvédő szerint az Őrségi Nemzeti Parkban végzett kutatások azt mutatják, a hangyaboglárkának a május vagy szeptember végi kaszálás felelne meg.

Egyetlen vérfű-hangyaboglárka eszmei értéke 50 ezer forint
Fotó: kemma.hu

Ritka természeti kincs

Láprétekre, láposodó kaszálórétekre jellemző. Hazánkban a vérfű két fajtája őshonos. Az őszi vérfű a Nyugat-Dunántúlon elég gyakori. Találkozhatunk vele még a Mecsekalján is, míg az Alföldön ritkább, a Tiszántúlról hiányzik. Alföldi lelőhelyei például a Dorozsma-Majsai-homokhát semlyékeiben túlélt kiszáradó kékperjés láprétek, ahol számos veszélyeztetett növényritkasággal együtt élnek. Ritka, érzékeny és védendő növénytársulások kísérőfajai.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Díjjal jutalmazták a kaposvári zöld szemléletet

Bemutatták a Klímabarát díjjal járó promóciós videót, amelyet Kaposvár nyert a Klímabarát Települések Országos Szövetsége tavalyi pályázatán.

Tovább...

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.