Megújulhat Pécs egyik emblematikus épülete, a tiszti kaszinó

A megmentett tiszti kaszinó épülete csodás múltra tekint vissza. Széchenyi István biztatására nyitotta meg kapuit.

null

A megmentett tiszti kaszinó épülete csodás múltra tekint vissza. A legnagyobb magyar, Széchenyi István biztatására nyitotta meg kapuit. A korabeli lapokból tudni lehet, hogy 1838-ban Nyers János ügyvéd gyűjtötte egybe a város „legelőkelőbb elemeit” s megalakították a pécsi tiszti kaszinót.

Az első összejöveteleket Sütkey János házában tartották, egészen 1839 januárjáig, amikor is 10 ezer pengő forintért megvették és 3200 pengő forintért felújították a Király utcai épületet, amelyet 1839. augusztus 12-én avattak fel.

Egy évvel később, a Hazai és Külföldi Tudósítások című lapban a tiszti kaszinó ars poeticáját is megfogalmazták: „Ezen egyesület a végett állott össze, hogy tagjai egy közös gyűlőhelyen a barátságos közeledésnek, finomabb társalkodásnak, jobb ízlésű időtöltésnek és műveltebb mulattatásnak kellemeit kényelmesen és háborítatlanul élvezhessék.”

1840-ben a magyar színjátszás pártfogásába kezdtek, 1845-ben pedig a Jelenkor című lap számolt be arról, hogy augusztus 10-én „ismerkedési est lesz a tiszti kaszinóban”, ahol „harmoniazene leend táncz nélkül.”

Az egykori tiszti kaszinó a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) épületeként fog szolgálni
Fotó: Laufer László/duol.hu

A Honderű írta meg 1847-ben, hogy a könyvelés szerint a pécsi tiszti kaszinónak 372 tagja volt. Ebben az évben jelent meg egy felhívás is a Pesti Hírlapban, amely szerint a „pécsi nemzeti casino, saját házába, kedvező feltételek mellett, szerződésileg vendéglőt szándékozik fogadni.” A kaszinóban a táncestek és énekestek mellett természetesen kártyajáték is folyt.

A tiszti kaszinó tagjai nem csak rendszeresen jótékonykodtak, hanem a fiatalok oktatására és a történelmi tudásuk ápolására is törekedtek. Ennek jegyében 1859-ben Széchenyi István emlékét megörökítendő, négy aranyból álló, évenkénti jutalmat tűztek ki. Az írói pályázatot a pécsi iskolások számára írták ki hosszú évtizedeken keresztül.

1860-ban a pécsi tiszti kaszinó tagjává fogadta Széchenyi Bélát, Széchenyi István fiát, a híres földrajztudóst és utazót. A legnagyobb magyarnak három gyermeke volt, Béla a legidősebb, Ödön, aki a budai várnál a sikló építkezését megálmodta, s mellette a tűzoltóságot is megszervezte. A harmadik Széchenyi gyermek, Júlianna csupán néhány napot élt a megszületése után.

A teljes, eredeti cikk, benne az épület teljes történetével IDE kattintva érhető el.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.