A kecskeméti orvos szerint a méhek élete veszélyeztetetté vált

Szakemberek szerint a méhek európai populációja haldoklik. Egyre több a kihalással fenyegetett beporzófajok száma, amelynek fő oka a klímaváltozás, a mezőgazdasági művelés teljes mértékének megváltozása és a káros növényvédő szerek használata.

– A klíma az 1980-as évektől kezdve megváltozott. Régen márciusban elolvadt a hó és jött a jó idő, a kikelet pedig magával hozta a virágzó növényeket. Manapság már a hideg a tél helyett tavasszal jön el. A fagy miatt pedig a növények nem tudnak megfelelő minőségű virágport adni – mondta el dr. Hegedűs Dénes állatorvos és méhész.

A szakember kifejtette, hogy a klímaváltozás megváltoztatja a méhek viselkedését is.

A gyenge telek megzavarhatják őket, a melegebb idő miatt azt hiszik, már tavasz van és elkezdenek szaporodni, így felélik a tartalékaikat. A méhek teleléséhez rengeteg és többféle virágpor szükséges azért, hogy elraktározzák a kaptárba.

– Normális esetben a méhek, október körül befejezik a fiasítást, és attól kezdve tetszhalott, nyugalmi állapotba kerülnek. A fészek belső hőmérséklete a 34-35 fokról visszahűl, egészen 14-15 fok köré – mondta el Hegedűs Dénes.

– Ahhoz, hogy a méhek átteleljék a hideg hónapokat, az kell hogy a környezetben kialakuljon az évszaknak megfelelő 5-6 fok körüli átlaghőmérséklet.

Az utóbbi években azt lehet látni, hogy decemberben és januárban is akár 20 fokot is mérhetünk, mindez a méheket becsapja, azt hiszik, hogy itt a tavasz, emiatt télen elindítják a fiasításokat, fölfűtik a fészket és az energiájukat felélik.

A szakember elmondta, hogy nagy változások történtek a méhcsaládok téli élelemfogyasztásának terén is.

– Az 1970-es és az 1980-as években egy méhcsalád a tavasz megjelenéséig 1-3 kilogramm mézet fogyasztott el, most ott tartunk, hogy 7-8 kilogrammot is megesznek. A téli élelemkészletet is felélik és tavaszra nem marad nekik – részletezte a szakember.

Kiderült, hogy nem csak az a baj, hogy az élelemkészletüket is felélik, hanem az is gond, hogy a méheknek a biológiai órája is ketyeg.

– A nyári méhek élete 6-7 hét, a téliekének fél évnél hosszabbnak kell lennie, hogy a stafétát át tudják adni a következő generációnak.

Ez azzal biztosítható, hogy az őszi méh sokkal többet táplálkozik a tél beállta előtt és emiatt bírja ezt a hosszú időszakot, hiszen télen nincs külső táplálék, csak a belső táplálékra hagyatkozhatnak, ez biztosítja a telelésüket – magyarázta, és hozzátette, hogy ezeknek a rovaroknak, ha nem áll rendelkezésükre elegendő nektár, akkor cukorral kell őket etetni, hogy életben maradhassanak.

– Az 1970-es években a méheket nem kellett cukorral etetni. Ezt a cukrot a méhészek azért adják oda a méheknek, hogy életben maradjanak, nem pedig azért, hogy ebből mézet készítsenek. Az 1980-as években 5 kilogramm cukor elég volt egy méhcsaládnak. Jelenleg viszont 20-25 kilogramm/család az adag. Ha ezt nem adja oda a méhész, akkor a méhek elpusztulhatnak, ez a nektármennyiség ami hiányzik a környezetből.

Valaczkai Tamás méhész dolgozik nagyszénási méhészetében 2020. április 25-én. Kéthetes késéssel, de elkezdõdött a méhek felkészítése a fõ hordásnak számító akácvirágzásra. A késői fagyok miatt idén előre láthatóan kevesebb lesz a hungarikumnak számító akácmézből
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Könnyen lehet, hogy veszteséges lesz az év

Hegedűs Dénes mondta, hogy ősszel minden méhészetet megvizsgálnak, akkor van egy számlálás is, ahol kiderül mennyi méhcsalád ment be a telelőbe, majd tavasszal is megszámolják őket és így kiderül mekkora a veszteség.

– A becslések szerint télen a méhek körülbelül 25-30 százaléka vesztett oda. Ez nagy probléma, de emellett még az is gond, hogy a méhek, amelyek megmaradtak, azok sem rendelkeznek olyan vitalitással, hogy azt tudjuk rájuk mondani, hogy termőképes család lesz belőlük – mondta el a szakember.

A fagyok miatt több fa rügye elfagyott, amely szintén nagy baj.

– Az akác már kétszer elfagyott, már pár centiméteresnek kellene lennie a rügyeinek. A nyárfára is igaz ez, a leveleknek már kint kellene lennie. Óriási kárt okozott ez a tavaszi fagyhullám, ami szárazsággal párosul, emiatt alig vannak virágzó növények – válaszolta kérdésünkre.

A méhész felhívja a figyelmet arra, hogy a méhek léte veszélyeztetett lett, de nem csak a méheké, a madarak is eltűntek, ahogy nagyon sok más élőlény is.

– A mondják, hogy a 21. század a nagy kihalások kora lesz. Az, hogy a méhekkel baj van, egy olyan előzetes figyelmeztetés, amit komolyan kell venni, hiszen később majd gond lesz az emberekkel is.

A nem megfelelő időben végzett permetezés árt a méheknek

A méhek védelméről jogszabály rendelkezik, ugyanis a nem kellő odafigyeléssel végzett permetezés súlyos károkat okozhat a házi és a vadon élő méhállományokban.

– Régóta küzdünk már azért, hogy a növényvédelmet átgondoltabban végezzék. Ha a virágzó növényeket fényes nappal permetezik, ártanak a méheknek is. Világszerte jobban kellene vigyáznunk a természetre, hiszen az összes élőlénynek szerepe van a biológiában – mondta el dr. Hegedűs Dénes.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.