Ritkán látott vadállat kóricált Komárom utcáin, vadász lőtte ki

Igazán meglepődhettek a komáromiak, amikor a kutyához hasonlító vadállatot látták kóricálni a városban.

null

A város honlapján számolt be arról, hogy szerdán bejelentés érkezett a közterület-felügyelethez, hogy kutyához hasonló ragadozó kóborol Komárom belvárosában. Egy fotó alapján gyorsan megtörtént az azonosítás és kiderült, hogy egy aranysakál ólálkodik a városban.

Aranysakál (Canis aureus)
Fotó: FLICKR

Mint írják, Zsédenyi Gábor, hivatásos vadász a helyszínre érkezést követően megerősítette, hogy valóban egy aranysakál tartózkodik az egyik ház kertjében. Az állatot rövid időn belül kilőtték, majd a megyei hatósági állatorvoshoz szállították további vizsgálatokra. A vizsgálatok során kiderül, hogy az állatban volt -e esetleg veszettség, vagy egyéb betegség.

A vadász a város honlapjának úgy nyilatkozott, hogy ez azért is rendkívüli, mert az aranysakál messze elkerüli az embert és a lakott területeket.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Aranysakálok nyomaira bukkantak a Velencei-tónál

A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat az aranysakálok jelenlétének feltérképezésére a Velencei-tó környékén. A keresőkutyák jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a vizsgált területen. Az új módszerrel a jövőben a kutatók pontosabb képet kaphatnak a sakálok előfordulásáról és viselkedéséről – olvasható az egyetem közleményében.

A beszámoló szerint azért fontos az aranysakálokkal kapcsolatos információk gyűjtése, mert a faj az elmúlt időszakban rohamos terjedésnek indult Délkelet-Európában.

A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert aranysakál az 1990-es évek elején bukkant fel újra Magyarország déli határvidékén, miután a 19. századi jelentős élőhely-átalakítások, valamint a ragadozók kitartó üldözése miatt főként Bulgária területére szorult vissza.

A magyarázat szerint újbóli megtelepedését és rohamos térhódítását a faj rendkívüli alkalmazkodóképessége és üldözésének csökkenése mellett a délszláv háború, a mezőgazdasági művelés változásai, a globális klímaváltozás, valamint a nagyragadozók hiánya is elősegítette, így napjainkra országszerte elterjedt és terjed tovább hazánkból a szomszédos országok felé.

„Annak ellenére, hogy a sakál terjedése az invazív fajokra jellemző gyorsasággal történik, a fajjal kapcsolatban még mindig sok a nyitott kérdés. Nem pontosan ismert például előfordulási területük sem, a sakál ugyanis éjszaka aktív, és akkor is főként a nehezen áttörhető bozótosokat, bokorerdőket és az elnádasodott nedves területeket járja” – írják a közleményben.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.