A közlemény szerint a film forgatókönyvírója, rendezője Szabó Zoltán Attila, operatőre Erdős Péter és Takács Bence voltak – írja a Csongrád-Csanád megyei hírportál, a delmagyar.hu.
A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés során számos közintézmény épületének kialakításáról született döntés, így készült el a színház, a postapalota és szegedi Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Palota is. Az épület tervezője Meixner Károly és Ney Béla voltak.
A telket a város ingyenesen biztosította, az egy évig tartó kivitelezés költsége pedig 144 ezer forint volt. A kétemeletes neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adták át.
A palota nagyobb átalakítása 1904 és 1906 között Wagner Gyula tervei alapján zajlott le, ekkor készült el az esküdtszéki terem, amely ma díszteremként működik. Az épülethez és a szegedi esküdtszéki bíráskodáshoz kötődik a korszak egyik leghíresebb ügye, Haverda Mariska és társainak pere.
Az épület nagyobb rekonstrukcióját az 1970-es évek első felében végezték el, ekkor alakították ki az udvaron az évtizedeken át a bíróság mellett a szomszédos színházat is kiszolgáló fűtőművet is.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.