Már alig tartják, viszont vágják – Hagyományőrző disznóvágás Csesztregen és Kerkafalván

Több településen is hagyományőrző programot hirdettek a régi falusi szokás felelevenítésére. A téli hónapok a disznóvágás szezonja. Ma már csak kevés háznál visít a disznó, de ez a szokás nem kopott még ki a zalai településeken.

null

Csesztregen szombaton a Falubarát Egyesület szervezett hagyományőrző disznóvágást, bemutató jelleggel, ahol a disznót szalmával perzselték, tisztították, vakarták, rendfára húzták, darabolták s feldolgozták. Egyes műveletekbe a gyerekek, főként a fiúk, lelkesen bekapcsolódtak, úgy tűnik nem kell itt amiatt aggódni, hogy nem lesz aki eltanulja a munka menetét – olvasható a Zala vármegyei hírportálon, a zaol.hu-n.

Csesztregen nem csak közösségi esemény a disznóvágás, a házaknál is jellemző még, ha kevésbé is, mint korábban. A gyerekek részvétele pedig talán biztosíték arra, hogy ők is megőrzik ezt a szokást s eltanulják a teendőket Fotó: Korosa Titanilla

A disznóvágás ma is népszerű 

Vörös László egyesületi tag szerint Csesztregen a disznóvágás a legnépszerűbb közösségi rendezvény, szeretik a gyerekek, felnőttek és azok is, akik nem tartottak állatot. Ragaszkodnak is a programhoz, ezért néhány év kihagyás után szervezték meg újra.

- Részben a Covid-járvány, részben pedig a hús árának emelkedése miatt maradt el, de hiányzott mindenkinek, ezért idén újra megszerveztük, 220 kilogrammos disznót vágtunk most – kezdte, majd arról is beszélt, hogy a közel ezer lélekszámú Csesztregen is csak kevés háznál tartanak disznót, jobbára csak vállalkozók eladásra.

A jó hangulat is alátámasztja létjogosultságát

– Gyerekkoromban a ’60-as években minden háznál volt még ló, tehén, disznó, baromfi, de ezek az évek során kikoptak – folytatta. - Van ennek társadalmi oka, nem érnek rá az emberek haszonállatokkal foglalkozni, nem élnek együtt generációk, drága a takarmány. Én 1998-ban vágtam le az utolsó disznóimat.

Viszont – mint mondta - a disznóvágás szokása ma is él, többen vásárolnak egész disznót, vagy akár csak fél disznót és az feldolgozzák, így megvan az esemény és a hús is. A sertéshús ára így – disznóstul - kilónként ezer forint, a bolti ár ennél magasabb. Persze itt a feldolgozással járó munkát is bele kell számolni, ám megéri, hisz a disznóvágás hangulata pótolhatatlan.

Kerkafalván is akadt munkáskéz a disznóvágáson, kora délutánra pedig lakomát hirdettek a falu lakóinak Fotó: Korosa Titanilla

Kerkafalván a közösségi összefogást disznóvágással is erősítik

Kerkafalván az önkormányzat szervezett a hétvégén disznóvágást első alkalommal, hagyományőrző céllal a falu közösségének az összetartozás erősítésére. Erre a célra a 120 kilós sertést Nemes Kálmán, a falu korábbi vezetője ajánlotta fel.

Mácsek Attila polgármestertől megtudtuk, hogy a 130 fős faluban 3-4 háznál tartanak és vágnak disznót ma is saját részre, illetve adnak is el, ám – tette hozzá – nem jellemző már az, mint néhány évtizede, hogy a téli hétvégéken több háznál is összejött a rokonság, a szomszédság ilyen alkalmakra.

Délutánra itt is disznótoros vendéglátást hirdettek, a csesztregihez hasonló kínálattal. 

Galériát a disznóvágásokról IDE KATTINTVA nézegethet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.