A Pomerium elnevezésű rendezvényt második alkalommal rendezték meg 2025. szeptember 26–28. között. A rendezvény mottója: „Tájuk háza – házunk tája”, illetve „Házunk tája, tájunk háza – múltidéző napok Balatonalmádiban”. Céljaként tűzte ki, hogy bemutassa a város ikonikus villaépületeit, azok történetét, a helyi közösség múltját, és hogy a lakosok és látogatók számára „kézzelfoghatóvá” tegye a helytörténetet. Ennek részekén több villát megnyitottak a látogatók előtt és egyes helyeken a tulajdonos vagy egy helyi, honismeretben jártas önkéntes mesélt az épületről és annak történetéről – írta a Veol.hu.

Fotó: Nagy Lajos/Napló
Az egész hétvégét felölelő programot az Almádiért Közalapítványnak, a Bauxitkutató Természetjáró Egyesületnek, Balatonalmádi Város Önkormányzatának és a Pannónia Művelődési Központ és Könyvtárnak, valamint számos helyi civil szervezetnek, egyesületnek köszönhetjük.
Balatonalmádi villái kézzelfoghatóvá váltak
A rendezvény péntek délután egy tematikus Pomerium-sétával kezdődött, ahol a város értékeit, történeti helyszíneit mutatták be helytörténeti ismertetőkkel. A hivatalos megnyitón a Kerényi Imre Kult-Magtár épületében Csík János és a MEZZO adtak koncertet, majd az est „Pomerium korzó” formájában folytatódott, kiállítással a Blaska és Jordán család hagyatékából, melynek témája a Magtár és a kolostor története volt. Emellett éjszakai vezetett séta zajlott az épületegyüttesek között.
Szombaton és vasárnap megnyílt közel 30 helyi villa és emblematikus épület, amelyek egykor meghatározó szerepet játszottak a város életében és közösségi arculatában. A látogatók egyénileg bejárhatták ezeket az épületeket, vagy a nosztalgiabuszos városnézés keretein belül. A vasárnap esti zárás része egy tea- és kvízparti volt.
A Pomerium nem egy klasszikus fesztivál, ahol a szórakozás és a koncertek dominálnak, hanem sokkal inkább egy kulturális hétvége, amelynek középpontjában a város múltjának újrafelfedezése áll. Az emberek nem csak nézőként, hanem résztvevőként kapcsolódhattak be: olyan házakba léphettek be, amelyek eddig zárva voltak, és történeteket hallhattak a helyi közösségtől. Ez a személyes bevonódás adta az esemény különlegességét.