Valaki megtanítaná végre, hogyan álljak ki magamért?

Amióta az eszemet tudom, sosem tudtam nemet mondani. Vagy elmondani, ha valaki nagyon megbántott, esetleg kiállni magamért. Legyen szó a legapróbb dolgoktól (valaki arcátlanul elém tolakodik egy hosszú sorban) egészen a nagyokig (valaki rajtam vezetve le a feszültségét vérig sért), képtelen vagyok azt mondani:

„Most már elég!„

Valahogy az élet területére mindenhol igaz ez:

A suliban mindig te vállaltad el a pluszmunkát, amit senki se akart.

A munkahelyen sosem mondasz nemet a túlórára, bezzeg fizetésemelést sose mernél kérni.

A barátnők beállíthatnak bármikor a problémájukkal, de te már fel sem mered hívni őket, ha neked van egy.

A családod a nyakadra szállhat, és te lehetsz a közös ebédek díszbohóca egyetlen hang nélkül.

A párkapcsolatban csak álmodozol arról, milyen lenne egy-egy randi, amire végül nem kéred meg a másikat, hogy vigyen el.

Aztán ott állsz a konyhában fél kiló csirkemellel, amivel öt emberre kéne főznöd, de túlságosan megszeppentél a hentesnénitől és nem merted megmondani, hogy keveset adott.

A kép illusztráció Fotó: Pexels

Az utolsó példa talán túlzás, de ha történt veled ezekhez hasonló, akkor bizony te is azok csoportjába tartozol, akik nem tudják, hogyan álljanak ki magukért. A kérdés most nem az, hogyan is lettünk ilyenek, hanem az, hogy mit tehetünk ellene.

Mert hát senki sem akar örökre a sor végén maradni...

Úgy vélem, valahogy a határozottság és magabiztosság lehet a megoldás kulcsa. Néha pedig úgy érzi az ember, most jött el az én pillanatom!

„Most fogok nemet mondani!”

Aztán jönnek a fondorlatos trükkök és az érzelmi zsarolások, és ott találod magad, ahol egyáltalán nem akarsz lenni, azzal, akivel a legkevésbé sem akarsz időt tölteni.

Igazán megtaníthatnának néhány dologra minket azok, akik a sor elején állnak, akik egy pillantással nemet mondanak, akik nem félnek megmondani másoknak, hogy ez így nem oké! Hé, nem árulnátok el nekünk a titkotokat?

Lehet, hogy egyes dolgokban nem járunk az élen, és sokan kihasználnak bennünket, de rendkívül kedvesek és megértőek vagyunk. Tudjuk jól, milyen az, ha bántanak és elnyomnak, ezért a világon senkinek sem szeretnénk csalódást okozni. Viszont azt is tudjuk, hogy előbb-utóbb ki kell állni magunkért, különben sosem jutunk el a célunkig. Ehhez pedig az első és nagyon nehéz lépés az, hogy ki tudjuk mondani: nem!

Az eredeti cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Pexels